per;Emberi Jogok Európai Bírósága;Strasbourg;Magyar Helsinki Bizottság;

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete Strasbourgban

Pert nyert a strasbourgi bíróságon egy török férfi, akit több mint 30 év után utasítottak ki Magyarországról

Még azt sem tudhatta meg, miért számít kockázatosnak a jelenléte.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága mintegy hatmillió forintos igazságos elégtételt ítélt meg egy török apa számára, mert a magyar állam úgy utasította ki az országból, hogy nem biztosított tisztességes eljárást és megfelelő bírósági jogorvoslatot sem – írja honlapján a Magyar Helsinki Bizottság.

Az emberi jogi egyesület felidézte, a török férfi 1990-ben érkezett szabályosan Magyarországra. Családot alapított, négy év múlva megnősült, egy év múlva kislányuk született. Itteni tartózkodása végig szabályos volt,

még a kiutasításakor is érvényes legerősebb tartózkodási jogcímmel bevándoroltként élt itt.

A magyar állampolgár családtagjai miatt szintén állandó tartózkodásra jogosító tartózkodási kártyával is rendelkezett, amely helyett az érvényességi idő lejártakor az időközben történt jogszabálymódosítások miatt nemzeti letelepedési engedélyt kellett kérvényeznie. Mivel annak kiállítása a változatlan családi helyzet és személyes körülmények miatt majdhogynem automatikus, 2020-ban a legnagyobb nyugalommal kérvényezte az engedély kiállítását.

Csakhogy – hangsúlyozza a Helsinki Bizottság – közben szigorodtak az idegenrendészeti szabályok, így például az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) szakhatósági állásfoglalásai, javaslatai alapján lényegében indoklás nélkül lehet megvonni nemzetközi védelmet (menedékjogot) vagy tartózkodási jogosultságot, ezzel szétszakítva akár magyar családokat is.

„Orhan Demircinél is ez történt. 30 év után az AH hirtelen kiadott egy állásfoglalást, hogy a további tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Egyúttal javaslatot is tett a kiutasításra, valamint öt év beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére”

– áll a közleményben.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonság veszélyeztetésére hivatkozott, ám az indokok megismerését évtizedekre titkosították, így azokat sem a férfi, sem ügyvédje nem ismerhette meg. A hazai jogszabályok szerint az AH állásfoglalása, javaslata ráadásul kötelező erejű, semmilyen további vizsgálatot, mérlegelést nem enged sem az idegenrendészeti hatóság, sem a bíróság számára. Mindennek a következménye csak automatikus kiutasítás lehet.

A kétségbeesett férfi hazai bíróságokon próbálkozott, de az egyesület szerint a bírák széttárták karjukat, mondván, a hatályos jogszabályok alapján nem áll módjukban felülvizsgálni a korábbi hatósági döntéseket, és érdemi vizsgálat nélkül elfogadták az AH állásfoglalását, javaslatát. 

„Így a három évtizede itt élő, betegeskedő idős férfit a bíróság jogerős ítéletét követő egy hónapon belül, 2021. márciusban deportálták. Egyik napról a másikra kellett felszámolni 31 év itteni életet, családi, baráti kapcsolatokat, és pénzzé tenni, amit lehet, hogy legalább a minimális életfeltételeket biztosítani tudják neki Törökországban, ahol senki támogatására nem számíthatott. Ez azonban a családi és magánélet szentségét hirdető magyar államot nem érdekelte”

– állapította meg a Helsinki Bizottság. A család az emberi jogi egyesület segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig

most egyhangú ítéletben mondta ki, hogy a magyar állam megsértette Orhan Demirci emberi jogait.

A hazai hatóságok és bíróságok nem biztosítottak neki a tisztességes eljárást és hatékony jogorvoslati lehetőséget ahhoz, hogy kiutasításával és a szakhatóság véleményével szemben hatékonyan védekezhessen. A strasbourgi bíróság nem fogadta el a magyar állam védekezését, mely szerint a hazai bíróságok szabályosan, a törvény betűje szerint jártak el. A mostani strasbourgi bíróság ítélet is egyértelmű abban, hogy a hazai szabályozás ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkével, tehát alkalmazása jogsértő, az így születő döntések önkényesek” – derül ki a közleményből.

Nem ez az első nemzetközi ítélet ilyen ügyekben, és a strasbourgi bíróság mellett az Európai Unió Bírósága (EUB) is megállapította már, hogy a hazai szabályozás ellentétes az alapjogokkal.

A Demirci család esete egyáltalán nem tekinthető kivételesnek Magyarországon. 2020 óta számtalan esetben, sokszor kisgyermekes magyar családok fordultak segítségért a Helsinki Bizottsághoz amiatt, hogy külföldi, akár több évtizede itt élő családtagjukat egyik pillanatról másikra el akarják távolítani az országból – nemzetbiztonsági veszélynek minősítetve őket. Ráadásul a súlyos következményekkel járó döntéseket szisztematikusan úgy hozzák meg, hogy a vádakkal szemben a védekezés lehetőségének a minimumát sem biztosítják. Még büntetőeljárásban sem hozható ítélet anélkül, hogy a vádlott megismerje az ellene felhozott vádakat és bizonyítékokat, ehhez még akkor is joga van, ha a bizonyítékok minősített adatok. A mostani ítélet hozzásegít ahhoz, hogy ez az alapvető biztosíték mindenkit megillessen; Demirci családot pedig, reméljük, ahhoz, hogy végre újra itt folytassák a családi életüket” – értékelte az ítéletet Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Rádi Péter 2013-tól vett részt az NVB munkájában tagként, 2018 és 2021 között volt a testület elnöke.