A kórházi felújítások és építkezések elmaradásáért nem az uniós források elapadása okolható: a kormány már azok visszatartása előtt sem fordított erre számottevő összegeket – derül ki a G7 cikkéből.
A portál adatokkal alátámasztott elemzése szerint még sportcsarnokokra is több jutott, mint kórházi építési munkákra. Pedig az építőipar teljesítménye 2010 óta rendkívüli mértékben nőtt Magyarországon: az ágazat összértéke több mint négyszeresére emelkedett. Míg az évtized elején az épületek, valamint az egyéb létesítmények – például közművek és utak – fejlesztése közel azonos arányban részesedett az építőipari termelésből, 2023-ra már több mint ezermilliárd forinttal haladta meg az épületek fejlesztése az egyéb szegmens értékét.
Takács Péter bemutatná, mennyi kórházat újítanának fel a befagyasztott uniós pénzbőlMagyar Péter újra elment a kórházba, ahol Takács Péter ellene kampányoltA Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes bontásaiból kiderül, hogy az épületekhez kapcsolódó termelés bővülését főként a lakó- és ipari ingatlanok hajtották, ahol a növekedés 2008–2009-es bázishoz képest 500–700 százalékos volt. A közösségi célokat szolgáló létesítmények – például iskolák, kórházak, kulturális intézmények – építése is nőtt, de visszafogottabb mértékben: ezek termelési értéke körülbelül négyszeresére emelkedett, ami az ágazati átlag környékén mozog.
Első ránézésre úgy tűnhet, hogy az oktatási és egészségügyi beruházások sem maradtak el. A statisztikák mélyebb vizsgálata azonban arra világít rá, hogy a növekedés fő hajtóerejét nem a kórházak vagy iskolák, hanem a sportlétesítmények – elsősorban a sportcsarnokok – jelentették. Bár ezek akár piaci alapon is épülhettek volna, a legtöbb esetben közpénzből, leginkább tao-támogatások felhasználásával finanszírozták őket.
Takács Péter elment egy felújított kórházba hibáztatni a Tisza Pártot a kórházfelújítások elmaradása miattUniós pénzek nélkül is lehetett volna kórházakat, csak azokkal gyorsabban2018 és 2023 között sportcsarnokokra rendre 8–12-szer annyit költöttek, mint a 2000-es évek végén. Különösen kiugró a 2016–2021 közötti időszak: ekkor több mint 270 milliárd forint ment el sportcsarnokokra, míg tornatermekre és tanuszodákra – amelyek oktatási célt is szolgálnak – mindössze 45 milliárd forint jutott. Egyetlen projekt, az MVM Dome megépítése, önmagában meghaladta a 100 milliárd forintot.
A stadionok, jégpályák, síterepek és jachtkikötők – vagyis sport- és szabadidős létesítmények – szintén jelentős arányt képviseltek az ágazatban, és jellemzően teljes egészében állami finanszírozással valósultak meg. A KSH adatai alapján ezek építési értéke nemcsak az egészségügyi, hanem az oktatási célú beruházásokat is meghaladta: előbbiekre több mint kétszer annyit, utóbbiaknál pedig körülbelül 100 milliárd forinttal többet költöttek.
Fontos megjegyezni, hogy bár a statisztikák nem kizárólag állami kiadásokat tükröznek, a kórházak, iskolák és sportlétesítmények esetében az állam volt a legnagyobb megrendelő. Ráadásul az egészségügy és az oktatás terén a magánberuházások is nagyobb súllyal jelenhettek meg, így a kimutatott különbségek még inkább az állami prioritásokat tükrözik.
Különösen szembetűnő a különbség az új fejlesztések és a fenntartási munkák arányában: míg a sportlétesítményeknél az építési munkák több mint 90 százaléka új beruházás volt, addig az iskolák és kórházak esetében ez az arány csupán 27–30 százalék, a többi karbantartás és felújítás volt. Ez részben azzal magyarázható, hogy ezeknek az intézményeknek már korábban is kiterjedt infrastruktúrájuk volt, és nap mint nap sokkal többen használják őket. Reálértéken vizsgálva a kórházi fejlesztések még gyengébben teljesítettek: az inflációval korrigált 2023-as építési érték még a 2008–2012 közötti, gazdasági válságból éppen kilábaló időszak szintjét sem érte el.
Mindez arra utal, hogy az Orbán-kormányok az elmúlt másfél évtizedben jóval nagyobb hangsúlyt helyeztek a sportcélú beruházásokra, mint az egészségügyi vagy oktatási infrastruktúra fejlesztésére.
Takács Péter szerint nem az ellenzék miatt költi a kormány az uniós átlag felét az egészségügyre – Videó!