Az Alkotmánybíróság is az Elkxrtuk készítőinek adott igazat, Hann Endre egészen Strasbourgig megy

Az Alkotmánybíróság is az Elkxrtuk készítőinek adott igazat a Hann Endrével szemben. A testület szerint a bíróságok helyesen ítélték meg, hogy Kálomista Gábor producer filmje nem sértette meg a Medián közvélemény-kutató vezetőjének jogait, Hann Endre a strasbourgi bírósághoz fordul – írja a HVG. 

Mint ismert, Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató vezetője jó hírnévhez való személyiségi jogának megsértése miatt perelte be a Megafilm Kft.-t, miután a 2022-es parlamenti választás előtti gyurcsányozást csúcsra pörgető filmben egy bizonyos „Endre” nevű, szocialista politikusok körül legyeskedő közvélemény-kutató a történet szerint hamis kutatási eredményekkel manipulálta a közvéleményt. A karakter Hann Endrét igyekezett lejáratni és ezt Kálomista Gábor és köre  sem tagadta, sőt, korábban a film hivatalos honlapja is egyértelművé tette, hogy a filmbeli karakter kit jelent, emellett a közvélemény-kutatót, mint „szereplőt”, meg is hívták a díszbemutatóra.

Arra, hogy a szakember filmbeli ábrázolása bármilyen szinten megfelel a valóságnak, a film készítői semmilyen érdemi bizonyítékot nem mutattak be. Hann Endre mindezért bocsánatkérést és sérelemdíjat követelt a film készítőitől, akik elsőfokon el is bukták a pert, másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla úgy látta, hogy a film alkotói, művészeti szabadsága erősebb, mint a felperes személyiségi jogai, védelme. Különös tekintettel arra, hogy abban az időszakban a felperes személyiségi jogi helyzete közszereplőként nagyobb szintű tűrést feltételez, mint egy átlagember esetében. Ezért a filmben kifogásolt megjelenést jogszerűnek minősítették.

Hann Endre felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely tavaly áprilisban ugyancsak az Elkxrtuk című film forgalmazójának adott igazat, nem állapítottak meg jogsértést. A Medián vezetője ezután közölte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, amely most szintén elutasította panaszát. A testület megállapította: a Kúria az emberi méltósághoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának egymáshoz való viszonyát alkotmányosan megfelelően értékelte.

Így nem sértette meg az Alaptörvényt, amikor kimondta: a felperes „személyiségi jogi védelmének határvonalai az adott ügyben a hivatásuknál fogva a közhatalmat gyakorlókéhoz hasonló módon ítélhető meg.” Hann azonban nem törődik bele: a HVG érdeklődésére leszögezte, hogy egészen az Emberi Jogok Európai Bíróságáig megy, amire most meg is nyílt a lehetőség az összes magyarországi jogorvoslati lehetőség kimerítésével.