„Ez olyan, mintha Moszkvában vagy valahol Oroszországban hangzott volna el. De nem hiszem, hogy az EU-csatlakozási folyamatra készülő országunkat szovjet sztenderdekkel lehet vádolni” – így reagált Olha Sztefanyisina, az ukrán kormány euroatlanti integrációért felelős kormányfőhelyettese és egyben igazságügyi minisztere a Telexnek arra, hogy Orbán Viktor egy lakossági fórumon közölte: a nemzeti oktatás és a közösségi élet szempontjából ma Ukrajnában a helyzet rosszabb, mint a Szovjetunió idején volt.
Sztefanyisina szerint a 2010 és 2015 közötti időszakhoz képest, amire a magyar kormány hivatkozik, a feltételek és a jogi környezet a nemzeti kisebbségeket illetően nagyon más.
„Kétségtelen, helyenként valóban felborítottuk az egyensúlyt azzal, hogy az ukrán identitás megerősítésének jogi keretein dolgoztunk, miközben nem fordítottunk elég figyelmet a nemzeti kisebbségeket érintő politikára. De az utóbbi években dolgoztunk az egyensúly helyreállításán. A mostani jogi keret nyitottabb, liberálisabb, befogadóbb, európaibb, és készek vagyunk ezt a jogi keretet tovább alakítani”
– jelentette ki.
Egyetértett azzal, hogy volt racionális alapja a magyar kormány kifogásainak a kisebbségek jogait illetően. „Ezért fontos a párbeszéd, ahogyan ez zajlott Moldovával, Szlovákiával, Bulgáriával, és zajlik most is. De ez sosem vált drámai problémává. Sokat tettünk, de mindig van tere a fejlődésnek, ez a kétoldalú kapcsolatokon múlik. Most nem látunk problémát a nemzeti kisebbségek jogainak területén, de ennek mindig nagyon fontos szerepet kell játszania a kétoldalú kapcsolatokban” – állapította meg.
Arra a kérdésre, változott-e az évek során a magyar kormány által megfogalmazott fenntartások tartalma, azt mondta, a legfontosabb ellenvetések az oktatást érintették, többek között azt, hogy a magyar nyelven tartott órák aránya radikálisan csökkent volna annak a törvénymódosításnak a nyomán, amely azonban sosem lépett életbe. „Nem kellett tehát változtatnunk a gyakorlaton, mert a kifogásolt módosítás végül nem lépett életbe. Ez szerintem látványos igazolása volt annak, hogy elkötelezettek vagyunk a megoldás iránt, értjük a helyzetet, hogy valóban voltak problémák, amelyeket meg kellett oldanunk. Szerintem azok a részletek, amelyekben jelenleg sincs egyetértés, csupán félreértésből adódnak. Ebben szerepet játszik a kölcsönös bizalom hiánya. Épp ennek helyreállításán dolgozunk, ezért is fontos üzenet a tavaly nyár óta szünetelő párbeszéd felújítása” – közölte.
A felvetésre, hogy szerinte mi az oka annak, hogy a kapcsolatok így alakultak a magyar kormánnyal, Olha Sztefanyisina azt mondta, szerinte ez alapvetően nem Ukrajnáról szól, ezért sem veszik a szívükre az Ukrajna tagságának elutasítását célzó kampányt sem, amíg az nem befolyásolja az itt élő ukránok életét. Szerinte
a magyar kormány semleges szerepre törekedett, várta, hogy átláthatóbbá váljon a helyzet, hogy a megfelelő pillanatban felajánlják közvetítői szerepüket. „Mindez tehát inkább arról szól, hogy a magyar kormány megfelelő helyet találjon magának a nagy geopolitikai folyamatokban. Ez akár érthető elgondolás volt egy évvel ezelőttig is, de mostanra a tét már túl nagy, így ez már az EU-nak is terhére van”
– vélekedett.
Azzal kapcsolatban, hogy míg ő Magyar Leventével tárgyalt – aki a külgazdasági és külügyminiszter helyetteseként szokatlanul konstruktívan nyilatkozott a sajtótájékoztatón – Schmidt Mária publikált egy cikket, amelyben azt állította, hogy a bucsai mészárlást az ukránok követhették el saját polgáraik ellen, úgy reagált, őt ez nem üti szíven.
„Tisztában vagyok azzal, hogy ez csak politikai fogás. Nézze el nekem, de a magyar kormány nem áll közel a szívemhez. Sokkal fájóbb volt, amikor Lengyelországgal vált egy időre hűvösebbé a viszony. Volt ugyan feszültség, de mindig voltak vörös vonalak, amelyeket a lengyel fél nem lépett át. A magyar kormány előtt nincsenek ilyen átléphetetlen vörös vonalak”
– fogalmazott.
Schmidt Mária azt állítja, hogy az ukránok követték el a hírhedt bucsai mészárlástOlha Sztefanyisina az interjúban azt is közölte,
a keddi találkozót az újrakezdés hivatalos aktusának tekinti. „A párbeszéd igazán tavaly nyáron akadt meg, noha megállapodtunk abban, hogy felkészülünk a megvalósítási tervre, a magyar fél által átadott 11 pont figyelembevételével. Előkészítettük a dokumentumot az EU-csatlakozást érintő első tárgyalási fejezet előtt, ehhez bevontuk a kisebbségek képviselőit is.”
ha minden blokkolva van, az EU-csatlakozási folyamat, az Ukrajnát érintő finanszírozás, az Oroszország elleni szankciók fenntartása, akkor nincs értelme tárgyalásokat folytatni a magyar kormánnyal.
bár a NATO-tagságot nem érték el, „minden, ami ez előtt van, azt teljesítettük”.
nincsen változás Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának fenntartását illetően, az orosz területfoglalás semmilyen körülmények között nem számíthat jogi elismerésre.
nagyon tetszett neki az Ukrajna EU-tagságát elutasító voksolásról készült plakát, amint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arcképe is látható, és maga a mondat („Nem hagyhatjuk, hogy a fejünk felett döntsenek”) szerinte tulajdonképpen rendben van.
