Szombaton is folytatódott az indiai és pakisztáni hadsereg közti határ menti tűzpárbaj – írja a Reuters.
A régióban azt követően fokozódott a feszültség, hogy április 22-én fegyveresek tüzet nyitottak Kasmírban, a Baisaran-völgyben található Pahalgam közelében tartózkodó turistákra, 26 embert megölve és több mint 20-at megsebesítve. A legtöbb áldozat hindu vallású indiai állampolgár volt, de egy nepáli turista is életét vesztette. Szemtanúk beszámolói szerint a támadók vallási alapon válogatták ki áldozataikat, és egyeseket kivégzésszerűen lőttek agyon.
A támadás elkövetését a The Resistance Front (TRF) nevű szervezet vállalta magára, amely a pakisztáni székhelyű, az ENSZ által terrorszervezetként nyilvántartott Lashkar-e-Taiba csoport egyik ága. India a támadásért Pakisztánt tette felelőssé, állítva, hogy a TRF a pakisztáni katonai hírszerzés támogatását élvezi. Pakisztán határozottan tagadta az állításokat, és visszautasította az indiai vádakat.
Az indiai hadsereg tájékoztatása szerint katonáik válaszoltak a „minden ok nélkül” megindított kézifegyveres támadásra, amely péntek éjfél körül kezdődött több pakisztáni állásból a 740 kilométer hosszú tényleges határvonal mentén, amely elválasztja India és Pakisztán kasmíri területeit. A beszámoló szerint már csütörtök éjjel is történt hasonló lövöldözés pakisztáni oldalról, de indiai áldozatokról nem érkezett jelentés.
Pakisztán hadserege egyelőre nem nyilatkozott az incidensekről. Bár India és Pakisztán között régóta érvényben van egy tűzszüneti egyezség a Kasmír régióban, az összecsapások időről időre kiújulnak. A két ország egyaránt igényt tart Kasmírra, három háborújukból kettőt is emiatt vívtak.
A kasmíri rendőrség három gyanúsítottat azonosított az április 22-én történt támadással kapcsolatban, köztük két pakisztáni állampolgárt. Pakisztán visszautasította a vádakat, védelmi minisztere pedig nemzetközi vizsgálat lefolytatását kérte az ügy tisztázására.
A támadás után a két ország kölcsönös szankciókat vezetett be: Pakisztán lezárta légterét az indiai repülőgépek előtt, míg India felfüggesztette az 1960-ban megkötött Indus-vízmegosztási szerződést, amely az Indus folyó és mellékágainak vízhasználatát szabályozza.
A konfliktus gyökerei 1947-re, a brit gyarmati uralom végére nyúlnak vissza, amikor India és Pakisztán független államokká váltak. A brit-indiai szubkontinens felosztásakor a hercegségek eldönthették, melyik frissen létrejött ország részei kívánnak lenni. Dzsammu és Kasmír hercegség, ahol a lakosság többsége muszlim vallású volt, hindu uralkodó irányítása alatt állt, és eleinte a függetlenség megőrzésére törekedett. Miután pakisztáni támogatású törzsi harcosok behatoltak a területre, a maharadzsa India mellé állt, amit India katonai beavatkozással biztosított. Ez váltotta ki az első háborút India és Pakisztán között 1947 és 1949 között, amely végül Kasmír felosztásához vezetett: a terület nagyobb része India, míg kisebb hányada Pakisztán fennhatósága alá került.
Azóta a két ország többször is fegyveres konfliktusba keveredett, többek között az 1965-ös és az 1971-es háborúk során – utóbbi Banglades önállósodását eredményezte. 1999-ben, a Kargil-háború idején pakisztáni katonák és fegyveres egységek hatoltak be indiai területre, de India sikeresen visszaverte őket. Mára mindkét ország atomhatalom, ami jelentősen fokozza a térségben kialakuló feszültségek súlyosságát.
A legfrissebb becslések szerint India körülbelül 172, Pakisztán pedig 170 nukleáris robbanófejjel rendelkezik.
