Nem meglepő módon Európában továbbra is Angliában, a Premier League-ben keresik a legtöbb pénzt – derült ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) legfrissebb pénzügyi jelentéséből, amely a 2023/2024-es szezont vizsgálta.
Az UEFA mind az 54 tagországról szolgáltatott adatokat, részletesebben a top 20 ligával foglalkozott, amelyben megtalálható a magyar NB I is.
Magyarországon 99 millió euróról 105 millióra emelkedett a csapatok bérköltsége, de ez a szám nem csak a játékosok fizetését foglalja magába. Ez, csakúgy, mint egy évvel korábban, öt-hat százalékos emelkedést mutat.
A futballisták a vizsgált időszakban 62 millió eurót vihettek haza, ennek eloszlását azonban nem taglalja a jelentés. Az átlagfizetés kiszámításához a mértékadó Transfermarkt adatait hívtuk segítségül.
A szakportál szerint 458 játékos fordult meg a vizsgált időpontban a 12 NB I-es csapatnál, mindez 38 fős átlagkeretet jelent. Ez azonban nem ad pontos képet, mert olyan játékosok is a listán szerepelnek, akik akár a szezon elején távoztak, akár az idény végén érkeztek – magyarán a csapatok az évad során nem dolgoztak ennyire bő kerettel. A szakportál szerint jelenleg 339 futballistát tudnak soraikban az élvonalbeli csapatok, mindez átlagosan 28 fős keretet jelent. Ha a 2023/24-es időszakot is ezen számok alapján vizsgáljuk, akkor átlagosan valamivel több mint havi 15 ezer eurós, azaz cirka hatmillió forintos fizetést kapunk.
A labdarúgók hazánkban adózási szempontból is kivételezett helyzetben vannak, hiszen az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózhatnak, ennek felső bevételi határát pedig korábban évi 250 millió forintról 500 millió forintra emelték.
A kluboknak ráadásul nem keletkezik a játékos fizetése után adófizetési kötelezettség – miközben például a színházak, a kulturális élet szereplői a fennmaradásért küzdenek.
Hazánkban nem verik nagydobra a futballistafizetéseket, az viszont bizonyos, hogy a kluboknál jelentős a bérkülönbség. A címvédő és listavezető Ferencváros évről évre a nemzetközi porondon szerepel, így a zöld-fehér színekben futballozó játékosok több pénzt vihetnek haza. A Ferencváros a télen vette kölcsön a Bajnokok Ligája-győztes Naby Keitát, aki a hírek szerint havi közel 40 ezer euróért (16 millió forint) játszhat a zöld-fehéreknél. Korábban Felcsútról is érkeztek érdekes adatok, a 2022/23-as szezonban az NB I-ben futballozó Sahab Zahedi esetében 60 ezer eurós havi fizetésről lehetett hallani. Az UEFA jelentése alapján
a környező országok közül csupán Ausztriában keresnek többet a futballisták, miközben az „átlagember” Horvátországban, Szlovéniában és immáron Romániában is több bérért dolgozik, mint Magyarországon.
Az NB I-ben szereplő 12 klub évi 158 millióról 170-re tudta növelni a bevételeit – ezzel az összevetésben 20. a magyar élvonal. A csapatok jegybevételei viszont elképesztően alacsonyak, csupán kétszázaléknyi (3,5 millió euró) folyt be ily módon. Ez számszerűen a 30. legmagasabb összeg Európában. Ausztriában a bevételek 20 százaléka (53 millió euró – 12. hely) származik jegyeladásból, Szlovákiában 17 (6.8 – 25.), Romániában 13 (13 – 21.), Szlovéniában 8 (2,2 - 32.), Szerbiában 7 (6,4 – 26.). Persze torzítja a képet, hogy Magyarországon jócskán megnőttek a közmédia által fizetett közvetítési díjak, valamint a közbeszerzéseken rendre jól teljesítő NER-közeli cégek sem restek támogatni a klubokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség tavaly októberben publikálta a Professzionális futballkörkép második kiadását, eszerint a 2021/22-es szezonban tapasztalt 2781 fős átlagnézőszám 2022/23-ra 3539-re nőtt, ami ugyan 27 százalékos emelkedést jelent, de ez mind a stadionok kihasználtságához, mind pedig más országokhoz képest még mindig kedvezőtlen számadat.
