Egy átvonuló zivatarfelhőből rendkívül erős szélvihar, heves csapadék és intenzív jégeső csapott le a Bács-Kiskun vármegyei Soltvadkert északi részére április 18-án, hajnali 2 órakor. A nagyon rövid idő alatt orkán erősségűre fokozódó szél házakat rongált meg, fákat tört ki, jelentős károkat okozott. A meteorológiai háttér részletes áttekintése, illetve a helyszíni beszámolók pedig arra utalnak, hogy egy örvénylő zivatarfelhőhöz, szupercellához kapcsolódó szélvihar, illetve nagy valószínűséggel a szupercellához kapcsolódó tornádó okozta a pusztítást – írja a HungaroMet.
Az erről szóló tanulmány felidézi, a Soltvadkert északi területén lakó károsultak beszámolója szerint az említett időpontban a robbanásszerűen megerősödő szél különös hangjára ébredtek. Rövidesen az épületek szerkezetének reccsenését és a csapódó törmelékek zaját hallották, majd a jégeső kopogó hangját azonosították. A jelenség egy-két perc alatt lezajlott, és mivel sötét volt és a szabadban nem tartózkodtak, a felhő és égképről nem jöttek beszámolók. A legnagyobb pusztítás többé-kevésbé egy vonal mentén történt, attól már néhány száz méterrel eltávolodva a károk mértéke jelentősen csökkent.
A káreseményektől légvonalban körülbelül 3 kilométerre lévő soltvadkerti automata meteorológiai állomáson mért legerősebb széllökés 7 m/s-volt, de a környéken máshol sem mértek viharos szelet a HungaroMet műszerei.
A radarképek alapján
hajnali 1 órakor érte el az országhatárt az a két nagyméretű cellából álló zivatargóc, amely gyorsan mozgott északi irányba.
az első cella 1:40-kor már Soltvadkert térségében volt, a második cella Kiskunmajsa és Kiskunhalas között vonult északra.
a második cella érkezett hajnali két órára Soltvadkert fölé szélvihart, illetve a jégesőt okozva.
a gyorsan vonuló rendszer két fő cellája ezután a főváros irányába haladt, azonban olyan mértékű káreseményről, ami Soltvadkerten történt, nem érkezett beszámoló.
A tanulmány szerint az átvonuló zivatarcellák forgó zivatarok, szupercellák lehettek, ezt egyrészt a két fő cella sarlós alakzata, illetve a cellák hosszú élettartama is alátámasztja. A sarlós szerkezet a forgásra utal, a hosszú élettartamhoz, vagyis a cellák stabilitásához éppen ez a forgás járul hozzá. A Soltvadkert feletti állapotot mutató vertikális metszet ugyancsak jellegzetes szupercellás képet mutat. A beáramlási terület kapcsolatba hozható a pusztítási területtel, vagyis a károkat a szupercella beáramlási csatornájában kialakuló tornádó okozhatta. Ugyanakkor a metszetről az is látható, hogy a cellák nem voltak rendkívül magasak, a 8-9 kilométer körüli felhőtető elmarad az ilyen zivatarfelhőkre jellemző 12, de akár 14 kilométeres magasságokhoz képest.
A HungaroMet összegzése szerint
a Soltvadkertre lecsapó vihar okozta károk főként egy szupercellából kialakult tornádóhoz köthetőek.
A tornádó forgószele csak néhány száz métereres sávban okozott pusztítást. „Ahogy a forgószél a terület felett áthaladt, hirtelen erősödött meg a szél és gyorsan le is csengett. A károk alapján az öt fokozatú un. Enhanced Fujita skálán jellemzően EF1, esetleg EF2 osztályú tornádó alakult ki” – áll a tanulmányban.
Magyarországon éves átlagban 70 körüli szupercella alakul ki, évenként erősen változó számban. A szupercelláknak csak kisebb, 10-20 százalékában jön létre tornádó, azonban a jégeső, vagy a szupercellához tartozó szél, esetleg a zivataros kifutószél fronton kialakuló forgószél önmagában is okozhat jelentős károkat. A fentiek alapján ezúttal valószínűleg Soltvadkertre egy „klasszikus” tornádó csapott le.
