pályázat;hulladékkezelés;Tiborcz István;Energiaügyi Minisztérium;

Árbevétel és honlap nélküli cégek is százmilliókhoz juthattak az állami pályázaton, amelyen egy Tiborcz Istvánhoz köthető vállalat is a nyert

A hulladékgazdálkodásban tevékenykedő nagy cégek viszont hoppon maradtak.

Honlap nélküli, nulla árbevételű és veszteséges cégek is nyertek az Energiaügyi Minisztérium pályázatán 2023-ban – írja a Szabad Európa, mely szerint egy Tiborcz István érdekeltségéhez köthető vállalatnak is sikerült a hulladékkezeléssel foglalkozó cégeknek kiírt pályázaton célba érnie.

Az Energiaügyi Minisztérium és a jogelőd szaktárcák ugyanis minden évben meghirdetnek egy állami pályázatot, ahol hulladékkezeléssel foglalkozó cégek kaphatnak vissza nem térítendő támogatást. Az állami pályázat célja, hogy meghonosodjon a „korszerű hulladékgazdálkodás és a fenntarthatóság jegyében a körforgásos gazdaság alapelvei a hazai hulladékgyűjtési gyakorlatban”. Cél még a körforgásos gazdaság megvalósulását elősegítő hazai komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításának, fejlesztésének, hatékonyságnövelésének, továbbá a másodnyersanyagok felhasználásának ösztönzése.

A portál felidézi, hogy a 2020-as, a 2021-es és a 2022-es pályázatok nyerteseinek névsorát a minisztérium nyilvánosságra hozta, ám ez két évvel ezelőtt, amikor elindult a Mol vezetésével az új hulladékkoncessziós rendszer, megváltozott.

A 2023-as évben nyertes cégek, illetve vállalatok névsorát nem hozták nyilvánosságra, csupán egy kódszámmal látták el, így nem lehetett tudni, kik nyertek a pályázaton.

A Szabad Európa ezért megkereste a NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (NHKV), és közérdekű adatigénylést nyújtott be. Az NHKV hosszas levelezés után kiadta az adatokat, igaz, a dokumentumok egy részét kitakarta, felismerhetetlenné tette bennük például a nyertes cégek végső tulajdonosainak nevét is.

A cikk szerint miközben a legtöbb nyertes cég esetében néhány kattintással ki lehet deríteni a nyilvános cégadatbázisból, hogy kik a tulajdonosok, egy vállalat esetében csak közvetetten sejthető, hogy kié. Utóbbi az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez, Tiborcz István érdekeltségéhez köthető vállalkozás, az Éltex Kereskedelmi és Fuvarozó Kft. Az Opten céginformációs rendszer adatai szerint az Éltex hetven százalékát 2022-ben vásárolta meg a Global Refuse Holding Zrt., majd 2024-ben a vállalat százszázalékos tulajdonosa lett. A Global Refuse tulajdonosa a Central European Opportunity Magántőkealap (CEOM), ami a VálaszOnline szerint Tiborcz István érdekeltségeihez kötődik. Tavaly decemberben jelentette be az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt., hogy megveszi az Éltex száz százalékát. Az Alteo legnagyobb tulajdonosa a Mol, vagyis az a cégcsoport, amely 2023-tól a hazai hulladékgazdálkodás nagy részéért felel, miután az állam egy harmincöt éves koncessziós szerződés keretében kiszervezte ezt a tevékenységet egy magáncégnek. Az Éltex Kft.

225 millió forintot nyert a 2023-as pályázaton, egy évvel korábban pedig 163 milliós támogatás kapott.

Feltűntek furcsa új szereplők is. Ilyen az Egészséges Környezetért Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (EK): a cégnek a pályázatot megelőző évben, 2022-ben 144 millió forint volt az árbevétele, a tenderen pedig 280 millió forintot nyert. A 2023-as árbevétele 29,5 millió volt. Az interneten nem találni a honlapját, pedig a pályázat egyik feltétele volt, hogy „elektronikus formában megjelenő (például a saját honlapján elhelyezett) kommunikációs anyagokon feltünteti az EM és a Támogató logóját, valamint az alábbi mondatot: A projekt az Energiaügyi Minisztérium és az Energiastratégia Intézet Nonprofit Kft. támogatásával valósult meg.

Az Egészséges Környezetért Kft.-ről éppen a folyamatban lévő pályázat évében írt lapunk, ugyanis az EK vette át 2019-ben az Egyházasharasztinál található telep üzemeltetését. Cikkünkben akkor arra hívtuk fel a figyelmet: tizenkét éven át gyűjtötték ide a terület mindenkori bérlői a hulladékot. A főképp műanyagot tartalmazó, de összességében bizonytalan összetételű – igaz, veszélyes hulladéknak nem minősülő – bálákat a földön, szabad ég alatt tárolják, a depóniák alatt nincs szigetelés. Az öthektáros terület egykor a téeszből kivált Határszél Kft. tulajdona volt, tőlük bérelte 2010-től a Berényi Hulladékhasznosító Kft. Ezt a céget Berényi László alapította, aki épp akkor fogott volna bele hulladékipari vállalkozásába, amikor országgyűlési pályája elstartolt, kormánypárti politikusként. Berényi azt ígérte, újrahasznosítja a Harasztiba szállított hulladékot, ám ez nem történt meg, s 2012-ben eladta a cégét a Renowaste Kft.-nek. Ez a magát hulladék-újrahasznosító vállalkozásként definiáló kft. se tett mást, mint hagyta, hogy újabb szemétbálákat hozzanak a telepre. A Renowaste 2021-ben kényszertörléssel megszűnt, de előtte, 2019-ben továbbpasszolta a terület hulladékhasznosítási lehetőségét az Egészéges Környezetért Kft.-nek. A ceglédi bejegyzésű kft. is azt ígérte, hogy újrahasznosítja a hulladékot. A következő években újabb szállítmányok érkeztek a tárolóba, ám a hasznosítás továbbra sem indult el. A hatóságoknak elegük lett a hulladék szabálytalan felhalmozásából, és megbírságolták az Egészséges Környezetért Kft.-t. A cég 2022 decemberében tulajdonost váltott, majd a következő évben elindult és nyert az állami pályázaton 280 millió forint vissza nem térítendő támogatást.

A Szabad Európa szerint a pályázaton szintén nyertes Caemento Holding Kft.-nek sem találni a honlapját. A cégnek 2022-ben nem volt árbevétele, és 2023-ban is csak 11,9 millió forint. A cég, ami veszteséges volt mindkét évben, a pályázaton 294 millió forintot nyert.

A Balog Celullóz-gyártó Kft.-nek sem találta a portál a honlapját, de megkeresésére a cég elküldte e-mailben az oldal linkjét. A cégnek 2022-ben 79,9 millió, míg 2023-ban 37,4 millió forint volt az árbevétele, miközben a pályázaton 174 milliót nyert.

A hulladékgazdálkodásban tevékenykedő olyan nagy cégek, mint az Alcufer, a Hamburger Hungaria, vagy a MÉH Zrt. eközben hoppon maradtak. Nem nyertek az olyan, műanyag hulladékot újrahasznosító cégek sem, mint a Everplast, vagy a Fehérvár Plastic, pedig Magyarországnak az uniós célértékeket tekintve a műanyagcsomagolási-hulladékok estében van a legnagyobb elmaradása.

A CIG Pannónia a korábban többször is győztes Groupamával közösen nyerte el a közbeszerzést.