Magyar Helsinki Bizottság: Az Alaptörvény 15. módosítása szintlépés a jogszabályi szintű félelemkeltésben

„Az Alaptörvény ma elfogadott 15. módosítása és a kapcsolódó törvények a félelemkeltést és a társadalom megosztását szolgálják. A kormánytöbbség sokadszorra mutatta meg, hogy a szemükben az Alaptörvény a napi politikai célok elérésének eszköze, tekintet nélkül arra, hogy ez mekkora kárt okoz az állampolgároknak” – állapította meg hétfői közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.

Az emberi jogi egyesület kiemelte, hogy a módosítás lehetővé teszi az állampolgárság „felfüggesztését”. A kapcsolódó, még az Országgyűlés előtt levő törvény alapján ez azt jelentené, hogy akár tíz évre is „elveszíthetné” a magyar állampolgárságát az, akinek az esetében a miniszter úgy dönt, hogy „magyar állampolgárságának fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent”. Erre a törvényjavaslat szövege szerint csak akkor kerülhetne sor, ha az érintett rendelkezik egy nem EGT-állam vagy nem EU-tagjelölt állam állampolgárságával is. A magyar állampolgárságból – és ezáltal az európai uniós polgárságból – adódó jogok elvesztését és a Magyarországról való kiutasítást eredményező döntés ellen nem lenne érdemi bírósági felülvizsgálati lehetőség. A Magyar Helsinki Bizottság kiemelte,

A közlemény emellett felidézte: azzal, hogy az Alaptörvény szövegébe bekerült, hogy „az ember férfi vagy nő”, a 15. módosítás preambuluma szerint az volt a cél, hogy az állam „megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják”. Ez a strasbourgi bíróság gyakorlata alapján sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, és egy nemrég született luxembourgi ítélet szerint ellentétes az EU-s adatvédelmi rendelettel is. Egy kapcsolódó módosítás emellett kiveszi az egyenlő bánásmódról szóló törvényből a „védett tulajdonságok” felsorolásából a nemi identitást.

– szögezte le az egyesület.

A Helsinki Bizottság azt is kiemelte, hogy a módosítás szerint a gyerekek „megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz” való joga az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőz. Ezzel a rendelkezéssel a kormánytöbbség alaptörvényi alapot akart teremteni a Budapest Pride és a hasonló gyülekezések megtilthatóságát célzó törvénymódosításnak. „Ez azonban nem változtat azon, hogy a gyülekezési törvény nemrég elfogadott módosítása sérti a gyülekezési jogot és a diszkrimináció tilalmába ütközik. Emellett a módosítás arra a propagandatörvényre utal vissza a tiltás alapjaként, amely EU-s jogba ütközik, és amely miatt jelenleg kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarországgal szemben az Európai Unió Bírósága előtt. Mindeközben a kormány nem tesz megfelelő lépéseket a gyerekeket érintő valódi problémák megoldása érdekében. Az pedig, hogy minden szabálysértés esetén lehetővé teszik az arcképelemzéssel való azonosítást, aránytalanul korlátozza a személyes adatok védelméhez való jogot, és ellentétes mind az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogával, mind az EU-s joggal” – áll a közleményben.

A Helsinki Bizottság hozzátette, az Alaptörvény szövegébe kerül az is, hogy Magyarországon „a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos”. Az ehhez kapcsolódóan benyújtott törvény számos ponton szigorítja a Büntető Törvénykönyvet és az eljárási szabályokat, „az átgondolatlan, populista büntetőpolitika újabb példájaként”. Az emberi jogi egyesület úgy véli,

A közlemény arra is felhívta a figyelmet, hogy a veszélyhelyzet szabályainak újabb módosítása szerint a kormánynak 2026 januárjától nemcsak a veszélyhelyzet meghosszabbításához, hanem a törvények felfüggesztéséhez vagy a törvényi rendelkezésektől való eltéréshez is szüksége lesz az Országgyűlés felhatalmazására. Ezt vagy egyes, sarkalatos törvényben felsorolt szabályozási tárgykörökre, vagy akár „általános jelleggel”, minden szabályozási tárgykörre megkaphatja a kormány. „Ennek a jelenlegi parlamenti viszonyok között érdemi jelentősége nincs, miközben a módosítás érintetlenül hagyja a szabályozási tárgykörök túl általános felsorolását, továbbra is szabad kezet adva a kormánynak a veszélyhelyzeti rendeleteket illetően. Az egyes veszélyhelyzeti rendeletek feletti automatikus parlamenti és a hatékony alkotmánybírósági kontroll továbbra sem lesz biztosított. Így a veszélyhelyzet szabályai továbbra sem felelnek meg többek között a Velencei Bizottság által meghatározott követelményeknek” – hangsúlyozta az egyesület.

A Helsinki Bizottság a parlamenti szavazást úgy összegezte, hogy

Egyben kiemelte, hogy a kormánypárti képviselők által beterjesztett módosítások nemzetközi egyezményeket sértenek, és az Alaptörvényt sokadszor teszik a napi politikai célok elérésének eszközévé. Az emberi jogi egyesület szerint mindemellett a módosítások elfogadásának gyorsaságát és módját semmi sem indokolta azok megfélemlítő hatásának növelésén kívül.

„A jogi helyzet még sok tekintetben képlékeny. A Magyar Helsinki Bizottság folyamatosan nyomon követi és elemzi a változásokat. Gyülekezési, véleménynyilvánítási, szabálysértési, állampolgársági, idegenrendészeti és büntetőügyekben felhalmozott sok évtizedes tapasztalatunkat arra fogjuk használni, hogy jogi tanácsot, segítséget nyújtsunk mindazoknak, akiket jogsértés ér” – derül ki az egyesület közleményéből.