Spanyolország;népszerűség;fiatalok;szélsőjobboldal;közvéleménykutatás;

A Vox elnöke, Santiago Abascal szerint a szélsőjobb az új punk

A bulinak szó szerint is vége, Spanyolországban az új punk lett a szélsőjobb

A spanyol szélsőjobboldal pártjai a legutóbbi parlamenti választás óta mért legjobb eredményüket hozták egy friss közvélemény-kutatásban.

A felmérés alapján a Santiago Abascal vezette szélsőjobboldali Vox 14,1 százalékot, az Európai Parlamenti választáson debütáló szélsőjobboldali párt, a Vége a bulinak (SALF) pedig 2,7 százaléknyi szavazatot zsebelne be, ha most tartanának választásokat. Vagyis együtt már a 17 százalékos támogatottságot súrolják.

A baloldal gyengül, mutatja ezt, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Pedro Sánchez szocialista munkáspártja (PSOE) körülbelül három százalékponttal alulmaradna (29,5%) a választáson a jobboldali Néppárttal (PP) szemben, amely 32,6 százalékkal vezeti a felmérést. A PSOE koalíciós partnerei közül a Sumar az, amelyik még látható eredményt produkált, 5,1 százalékot.

A szocialisták népszerűségvesztését a 2025-es Európai Parlamenti választások is előrevetítették. Ott a PP a szavazatok 34 százalékát szerezte meg, kilenc képviselővel növelve jelenlétét. A PSOE ezzel szemben vesztett egyet. Harmadik helyen jött a Vox 9,63 százalékkal, és az újdonsült induló radikális SALF is 4,58 százalékot szerzett, az ötödik legtöbbet.

A mostani közvélemény-kutatás alapján kérdés, hogy a Néppárt mennyire lesz hajlandó kokettálni a győzelemért a szélsőséges Vox-szal, amellyel több kérdésben nem ért egyet. A Vox maximálisan támogatja Donald Trumpot és a kiszabott magas vámjait is, míg a PP ez ügyben, kivételesen, a szocialista kormány intézkedései felé hajlik. 

A szélsőjobbal előretörésében egyébként nagy szerepe van a friss, fiatal szavazóknak. És nemcsak Spanyolországban, de Európa-szerte megfigyelhető a 25 év alatti szavazók politikai szélsőségekhez való vonzalma.

Legalábbis erről tanúskodtak az EP-választások is. Az El País körbenézve a spanyol állami egyetemeken arra jutott, hogy egyre több a konzervatív, sőt, radikális csoportosulás. Az újság és a SER-csatorna által berendelt márciusi közvélemény-kutatás szerint a 18 és 24 év közöttiek 24,3 százaléka voksolna a Voxra a választásokon. Őket követi a kormánypárti PSOE (20,9 százalék), a Néppárt (PP) náluk elég népszerűtlen, csupán 7,9 százalékos támogatottsága van. Joaquín Urías alkotmányjogi professzort a lapnak a jelenségről azt mondta: "Az egyetemeken mindig téma volt a politika, egy fokú radikalizáltsággal bal- és jobboldalra. Hát most többen vannak azok, akik a jobboldali szélsőségek felé tolódtak."

A spanyol fiatalok körében nőnek az antidemokratikus nézetek is, ami például a vallási alapú megkülönböztetésekben, vagy a hatóságokban vetett bizalom teljes hiányában mutatkozik meg. A Vox elnöke, Santiago Abascal aki sokáig ellene volt a baloldal javaslatának, hogy 16 éves korra csökkentsék a szavazati korhatárt, most két kézzel kapkodna érte. "A fiatalok láthatóan már nem veszik be a baloldali maszlagot(…) a jobboldal az új punk" - mondta már tavaly decemberben. Önbizalma már akkor sem volt megalapozatlan, a 18-24 közötti szavazók 15,7 százaléka voksolt rájuk az EP-választáson, míg két évvel korábban, az általános választásokon ez csak 4 százalék volt.

Hogy miért tolódik a spanyol fiatalság jobbra, arra több elmélet is született. Az egyik szerint a szélsőjobb nagyon jól szólítja meg őket a közösségi oldalakon. De ami ennél is fontosabb, hogy a spanyol (és európai) fiatalok megélhetése nehézkes, gazdasági perspektívájuk kevés. A spanyoloknál van az eurozóna egyik legmagasabb munkanélküliségi rátája a fiatalok körében, 25,3 százalékos. Az Oxford Egyetem professzora és gazdasági szakértője, Ngaire Woodst már többször írt arról, hogy a nyugati államok a lakosság elidősödése miatt egyre többet költenek nyugdíjakra és az egyéb juttatásaikra, a fiatalokra viszont kevesebb jut, megélhetési és kilátásbeli krízissel küzdenek. Woods ebben az unió politikusait is hibáztatja, amiért nem prioritás számukra - többek között - a biztos és elegendő munkahely teremtése a fiataloknak. Így természetes, hogy felmerül bennük a kérdés, ki fog az ő gondjaikkal foglalkozni? Ebbe a résbe ékelődik be épp a szélsőjobb.

Hiába Európa egyik legerősebb gazdasága a spanyol, a helyieknek már szinte megfizethetetlenek az ingatlanok.