Opre Roma!, vagyis Fel, cigányok! – hirdette 54 évvel ezelőtt Londonban az első Roma Világkongresszus, Žarko Jovanović 1949-es Gelem, Gelem című dalát cigány himnusszá téve. Az eseményen, melyet az Egyházak Világtanácsa és India kormánya szervezett 1971. április 8–12. között, Csehszlovákia, Finnország, Norvégia, az Egyesült Királyság, Németország, Magyarország, Írország, Spanyolország és Jugoszlávia képviselői vettek részt, az USA, Kanada, Belgium és India pedig megfigyelőként utazott el a brit fővárosba. Később a kongresszus tiszteletére az ENSZ április 8-át a roma kultúra világnapjává nyilvánította.
A meghívottak az első Roma Viéágkongresszuson jelentették ki, hogy a cigány népcsoportok egyazon nemzet tagjainak tekintik magukat, az embereket pedig egységesen romának nevezik majd. Londonban fogadták el a roma zászlót: a mennyet és a földet jelképező kék és zöld sávból, valamint a vándorló életmódra utaló vörös kerékből álló jelképet a Romániai Romák Általános Szövetsége tervezte 1933-ban.
Szintén Londonban fogalmazódott meg egy állandó cigány nyelv szükségessége, addig azonban a lovári dialektust fogadták el hivatalosként, és itt fogadták el a cigány ábécét is, írja a református Cigány Misszió. A Roma Világkongresszus résztvevői 1978-ban találkoztak ismét, ezúttal a svájci Genfben, ahol szintén fontos döntések születtek: megalakult a Nemzetközi Roma Szövetség, amely olyan szervezetekben képviseli a cigányok ügyét, mint az ENSZ, vagy az UNESCO, de itt nevezték ki április 16-át a Roma Színészek Világnapjává. Mégpedig azért, mert e napon született a filmtörténet egyik legkreatívabb alakja, Charlie Chaplin is, aki gyakran hangoztatta anyai nagyanyja cigány származását.
Három évvel később, a németországi Göttingen látta vendégül a Kongresszust, ahol a résztvevők megegyeztek a roma népesség indiai származásában, a legfőbb témákat pedig a cigány holokauszt, a porajmos, és a kárpótlási ügyek jelentették. A negyedik találkozóra Lengyelországban, Serockban került sor 1990-ben, amely a Nemzetközi Roma Nap szempontjából jelentőségteljes, ugyanis itt kiáltották ki április 8-át a cigányság nemzetközi ünnepnapjának.
A nemzetközi figyelem felkeltésében sokat segített, hogy II. János Pál pápa 2000-ben arra kérte követőit, hogy tiszteljék a romákat, 2003-ban pedig a dalai láma gyújtott gyertyát az ünnepen. 2004-ben az Egyesült Államok külügyminisztériumának egyik tagja, Joseph Adam Ereli szólította fel a világot a romák elleni jogtalanságok eltörlésére, valamint arra kérte az európai kormányokat, hogy bátorítsák toleranciára nemzeteik tagjait. Egy évvel később Maud de Boer-Buquicchio, az Európa Tanács főtitkárhelyettese a nehéz helyzetben élő romákra hívta fel a figyelmet, valamint aggodalmát fejezte ki az egyre növekvő cigányellenesség miatt.
Idehaza különösen Hillary Clinton egykori külügyminiszter 2012-es beszéde után terelődött figyelem a Nemzetközi Roma Napra: az Egyesült Államok szerepvállalását hangsúlyozta az európai romák jogainak védelmében április 8-hoz kapcsolódóan. Clinton még first ladyként (1993 és 2001 között) több látogatást tett Közép- és Kelet-Európa roma közösségeiben, melyeket követően számos alkalommal felszólalt a cigányság ügyért, és arra bíztatta az öreg kontinens kormányait, hogy folytassák lankadatlan erőfeszítéseiket a diszkrimináció és a hátrányos megkülönböztetés ellen.
