Valóban megosztó a magyar társadalomban Ukrajna EU-csatlakozása, azonban ha különbséget teszünk, hogy gyorsított eljárással, vagy a többi tagjelöltre vonatkozó feltételekkel és ütemezéssel valósuljon-e meg az ukrán csatlakozás, fordul a kocka, és többségbe kerülnek a csatlakozás támogatói – derül ki a Republikon Intézet legfrissebb, március 26. és április 1. között készült, lapunkhoz is eljuttatott kutatásából.
A felmérés eredményei szerint
a magyar válaszadók 46 százaléka nem támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióba,
a válaszadók harmada támogatná az ukránok felvételét, ha az a többi tagjelöltre vonatkozó szabályok szerint zajlik, nagyjából 7-10 év alatt,
további 15 százalék pedig a gyorsított tagfelvételt is támogatná Ukrajna esetében, ha az nagyjából 3-4 éven belüli csatlakozást jelentene.
Összességében tehát
a teljes népesség 47 százaléka támogatja az ukrán EU-tagságot, egy hajszálnyival többen, mint ahányan ellenzik azt. Ha kivesszük az egyenletből a bizonytalan válaszadókat, 51-49 százalék az állás a tagságot támogatók javára.
A Republikon Intézet szerint érződik, hogy a kormánypártok kiemelt napirendi pontként kezelik az ukrán csatlakozás ügyét, és jelenleg az ukrán tagság árnyoldalain van a hangsúly, az ellenzék politikusai pedig nem igyekeznek felvenni a kesztyűt ezügyben. Ez látszódik a pártok szerinti bontásban is:
a kormánypárti válaszadók mindössze 17 százaléka támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, ebből 2 százalék támogatná a gyorsított felvételi eljárást is. A Fidesz-KDNP szavazók 82 százaléka elutasítja, hogy Ukrajna EU-tagországgá váljon.
a Mi Hazánk-szavazók többsége ellenzi az ukrán EU-csatlakozást, azonban érdekes módon kevésbé, mint a kormánypárti szavazók: 27 százalék támogatná az ukrán tagságot, ha az a mindenki másra vonatkozó szabályok és ütemezés szerint zajlana, és „csak” 73 százalék ellenzi Ukrajna csatlakozását.
a bizonytalanok 55 százaléka elutasítja az ukrán tagságot, 45 százalékuk támogatja azt, ebből 16 százalék akár 3-4 éves távlatban is, 29 százalék csak 7-10 éven belül.
a Tisza és a többi ellenzéki párt szavazóinak véleménye közel áll egymáshoz. Mindkét szavazói tábor negyede támogatja a gyorsított tagfelvételt, azonban számottevően magasabb a Tisza szavazók körében azok aránya, akik a 7-10 éven belüli csatlakozást támogatják, 52 százalék, szemben a „Tiszán-túli” ellenzéki tábor 46 százalékával. Az ukrán EU-tagságot a Tisza szavazók 21 százaléka, a többi ellenzéki szavazó 29 százaléka utasítja el. Összességében az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége támogatná Ukrajna csatlakozását, a Tisza szavazók 79, a többi ellenzéki szavazó 71 százaléka értene egyet vele.
A Republikon Intézet kiemeli, nemrég a Medián is kutatta a magyar válaszadók hozzáállását az ukrán EU-tagsághoz, és az találta, hogy bár megosztott a társadalom, a magyarok többsége ellenzi azt. A legújabb felmérés alapján viszont differenciálva a válaszlehetőségeket a csatlakozás időtávja szerint némileg eltérő képet kapunk.
Medián: A magyarok 56 százaléka elutasítja Ukrajna uniós tagságát, csak 11 százalékuk támogatja teljes mértékbenA Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából, március 5-11. között készített reprezentatív felméréséből egyébként az derült ki, hogy bárhogy próbálja is alakítani a társadalom álláspontját az Orbán-kormány, az embereké alig változik a szomszédunkban zajló háborút illetően: 62 százalék szerint agresszió, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Majdnem pontosan így volt ez három évvel ezelőtt, 2022 márciusában is, közvetlenül az orosz támadás után. Akkor a megkérdezettek 64 százaléka látta agresszornak az orosz felet. Némi változás ebben ugyanazon év májusában következett be a kormányzati propaganda hatására, akkor csak 56 százalék vélekedett hasonlóképpen, azóta viszont visszaállni látszanak a kezdeti álláspontok. Amiből az látszik: tartósan nem sikerült meggyőzni az embereket arról, hogy az ukrán fél lenne a hibás a háború kitörésében.
Nem sikerült Ukrajna ellen hangolni a magyarokat, de a fideszesek inkább Vlagyimir Putyin oldalán állnak