Hivatalossá vált Jun Szogjol eltávolítása

A döntés értelmében 60 napon belül új választásokat kell tartani az országban, addig a posztot a megbízott államfő, Han Dokszu tölti be, aki a felfordulás közepette igyekezett megnyugtatni a koreaiakat. – Mindent megteszek, hogy az alkotmánynak és a törvényeknek megfelelően vezessem az országot és előkészítsem az elkövetkező választásokat – idézte az átmeneti elnököt a The Guardian. Jun Szogjol írásban köszönt el „szeretett népétől”, megköszönve, hogy „hiányosságai” ellenére ilyen sokan és sokáig támogatták.

A döntés kihirdetésekor vegyes tömeg gyűlt össze az alkotmánybíróságnál. A volt elnök ellenzői és támogatói is megjelentek, utóbbiak megrongálták az épület körül sorakozó rendőrautókat.

Ju n Szogjol ellen januárban emeltek vádat. E szerint összeesküvést szervezett, hogy lázadást szítson az országban. Ehhez rendkívüli állapotot is hirdetett, amit csupán hat óra elteltével vissza is vont. Szogjol szerint nem szervezett felkelést, hanem fel akart lépni a nemzetellenes észak-koreai szimpatizánsok, és az ellenzékben kialakult patthelyzet ellen. És továbbra is törvénytelennek tartja az ellene folyó eljárást.

Az alkotmánybíróság elnöke, Mun Hjungbe záróbeszédében azt mondta, Jun Szogjol elárulta a népe bizalmát, és a rendkívüli állapot kihirdetésével káoszt teremtett. Az alkotmányt is megsértette azzal, hogy mozgósította a katonai és rendőri erőket, hogy megakadályozza a parlamentben a törvényhozókat a rendelet leszavazásában.

A már volt elnök külön büntetőeljárás alatt is áll, így most szembe kell néznie a lázadás szításával kapcsolatos vádakkal. Ha bűnösnek találják,  életfogytiglani- vagy akár halálbüntetést is kaphat, bár az országban a kilencvenes évek óta nem hajtottak végre kivégzést.

Szongjul a második elnök akit bizalmatlansági szavazás útján távolítottak el a pozíciójából. Előtte 2017-ben Pak Kunhje, az ország első női államfője jutott ugyanerre a sorsra. Ő korrupciós vádakba bukott bele, 24 év börtönt kapott, de Mun Dzsein elnöktől később kegyelmet kapott.