2025 februárjában az ipari termelés volumene 8,7, munkanaphatástól megtisztítva 8,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. januárinál – jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az MTI azt írja, a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában jelentős visszaesés következett be, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kevésbé csökkent.
Az ipari termelés az év első két hónapjában 6,4 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában.
Az ipari termelés februári részletes adatait egy hét múlva, április 11-én közli második becslése alapján a KSH.
Visszaesett az ipari termelés, az akkugyártásban 46 százalékos volt a csökkenés„Habár januárban volt némi növekedés az ipari teljesítményben, már akkor jeleztük, hogy az év eleji leállásból való újraindulás ennél dinamikusabb szokott lenni. Ez a gyenge momentum pedig meg is érződött a februári ipari adatokban. Havi szinten ugyanis (a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok alapján) 1,3 százalékkal csökkent a termelés volumene. Ez teljesen lenullázta a januári javulást, vagyis az összkép továbbra is meglehetősen borús. Különös tekintettel akkor, ha figyelembe vesszük, hogy még a piacon a legborúsabb előrejelzést adó ING Bank számainál is rosszabb lett az ipar februári teljesítménye” – kommentálta a KSH adatait Virovácz Péter, az ING szenior elemzője. Hozzátette, hogy a 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene immáron 7,1 százalékos elmaradást mutat, és
legutóbb ennyire mélyen az ipari termelés a 2020-as Covid lezárások miatt volt.
Az elemzés szerint mivel a hazánkban működő gyártók egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, a gyenge ipari teljesítmények sorozata egyre közelebb visz minket a törésponthoz, ahhoz a ponthoz, amikor a vállalatok tömegével döntenek majd úgy, hogy egész egyszerűen már nem éri meg, túl költséges a munkaerő tartalékolása.
„Két évnyi lejtmenetet követően egyelőre nem úgy néz ki, hogy 2025 lenne az az év, amikor a magyar ipar kimászik a gödörből”
– emelte ki, hozzátéve, mindent egybe véve az exportra termelő szektorok kilátásai inkább romlottak az elmúlt időszakban, és amennyiben tényleg felpörög a vámháború, az negatívan érintheti végül a világkereskedelmet.
„A tényadat lényegesen rosszabb lett mint, amit vártunk. Az ipari termelés az év első két hónapjában 6,4 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában. Az első havi, mérsékelt javulás után bekövetkezett jelentős februári csökkenés kedvezőtlen képet fest az első negyedéves GDP adatra” – állapította meg Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Hozzátette, a kilátások vegyesek, összességében borúsnak nevezhetők: a német gazdaság ciklikus pozíciójának év eleje óta tartó javulása, valamint hosszú távon az előirányzott gazdaságélénkítés kedvezően hathat az üzleti hangulatra.
„Ugyanakkor a héten bejelentett, masszív amerikai vámok rövidtávon a kibocsátás csökkenését, majd a beruházások visszafogását és a tőke visszavonulását eredményezhetik”
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az európai szintű elektromobilitás még nem vett újabb lendületet és így ez az ehhez kapcsolódó hazai beruházások kivitelezésének elhúzódását eredményezheti. A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet, azonban a vámháború kitörésének küszöbén ezzel kapcsolatosan is érdemben nőtt a bizonytalanság.
Uniós versenyképességi problémák, német recesszió – Reagált Nagy Márton tárcája
A belgazdasági folyamatok kedvezően alakulnak, az ipar teljesítményét a gyenge külső kereslet fogja vissza – szögezte le a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca szerint „az Európai Unió versenyképességi problémái, valamint Németország – hazánk legfontosabb gazdasági partnere – két éve tartó recessziója visszafogja a magyar exportot és az ipari kibocsátást. A beszállítói láncokon keresztül jelentkező negatív hatások különösen az autóipart és a gépipart érintik. A belgazdaságban kedvező folyamatok azonosíthatók, amelyek hozzájárulnak a belső kereslet élénküléséhez”. Az NGM kiemelte, a kormány célja, hogy Magyarország ipari kapacitásait a belső és külső kihívások ellenére versenyképesebbé és fenntarthatóbbá tegye.
