Egyelőre nem sok jele van annak, hogy megroppanna Recep Tayyip Erdogan elnök rezsimje a sorozatos tüntetések miatt. A rendfenntartó erők töretlenül támogatják a kormányzatot. Már jócskán meghaladta az ezret az őrizetbe vett személyek száma.
Imamoglut a Marmara börtönben tartják fogva, amelyet – azon isztambuli negyed alapján, ahol az intézmény is található – Silivri börtönnek is neveznek. Ez Európa legnagyobb büntetés-végrehajtási intézete. A Silivri börtön felépítésére azért volt szükség a 2000-es években, mert Isztambul terjeszkedése miatt az addigi legnagyobb börtön, a Bayrampasa már nem számított külvárosi intézménynek. Ezért 2005-től kezdték el létrehozni a Marmarát egy külsp területen, 437 ezer négyzetméteren. A börtönkomplexum kilenc különféle tömbből áll és majdnem 11 ezer fogvatartottat helyezhetnek el itt. Az intézménynél kétezer alkalmazott dolgozik, s a legmodernebb biztonsági eszközökkel szerelték fel. Minden látogatót, még a börtönigazgatót, az ügyészt is röntgenkészülékkel átvizsgálnak, mielőtt belépnének a váróterembe. A készüléket két külön kijelzőn figyelik. Ezenkívül nagy felbontású képeket rögzítenek látogatók szemének íriszéről.
Félhold, könnygáz, letartóztatás – Törökországban egyre nagyobb hullámokat vet az Erdogan-rezsim elleni tiltakozásMinden fogoly képe a cellája külső falára van rögzítve. A fogvatartottak belülről bezárhatják cellájuk ajtaját, hogy megvédjék magukat az esetleges támadásoktól. A cella ajtaja őrkulccsal nyitható. A fogvatartottak a cella falán lévő gomb megnyomásával riaszthatják a börtön személyzetét. A börtönben oktatás és különféle képzés is zajlik a bebörtönzöttek számára. Az intézménynek saját tárgyalótermei, apartmanjai, iskolái, saját szennyvíztisztító telepe van.
A börtönnek szimbolikus jelentése is van a köznyelvben. „Silivriben hidegnek kell lennie” – mondják a törökök, ha a különféle felmérések során nem akarnak válaszolni a kérdezőbiztosnak. Mindenki tudja, mire gondolnak ezzel: a rezsim bírálata következtében bárki a Silivri falain belül találhatja magát. Sok politikust, újságírót és kulturális dolgozót börtönöztek be különféle politikai vádakkal, többen közülük már legalább egy évtizede tengődnek itt.
Maga Imamoglu egy magányos cellában ül, de TV-t nézhet, és a közösségi médián keresztül elérheti a lakosságot. Letartóztatása óta több üzenetet is közzétett az X platformján, ellenállásra szólítva fel híveit.
Múlt héten Imamoglu mellett az isztambuli önkormányzat további félszáz másik alkalmazottját szállították az itteni börtönbe, köztük a Városi Kulturális Hivatal, az Emlékművédelmi Hivatal és a Tervezési Iroda vezetőjét. Utóbbi a metropolisz földrengésbiztonságáért volt felelős. Silivriban régi kollégáikat, párttársaikat láthatják viszont, olyan politikai személyiségeket, akiket at elmúlt hetekben-hónapokban tartóztattak le az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elleni leszámolás során. Itt őriznek egy idő óta két Isztambuli kerületi polgármestert is.
Letartóztatásba helyezték Isztambul polgármesterétEgy pártelnököt is őriznek Silivriben: a nacionalista Győzelmi Párt alapító elnökét, Ümit Özdagot, akit januárban tartóztatták le, és azóta is börtönben várja, hogy vádat emeljenek vele szemben uszítás miatt. Pártja a menekültpolitika kapcsán gyakorolt nyomást a kormányzó AKP-ra, Erdogan pártjára. Ugyanakkor nem itt tartják fogva a nála jóval ismertebb pártvezetőt, Selahattin Demirtast, aki 2016-os letartóztatásáig irányította a kurd DEM pártot, amelyet azzal vádol a rezsim, hogy összejátszik a Törökországban terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárttal. Demirtast nem akarták Isztambul közelében tudni, így inkább a görög határ mellett található, edirnei büntetésvégrehajtási intézménybe küldték, a lehető legtávolabb a kurd területtől. Majdnem kilenc éve ül börtönben, és időközben lemondott minden tisztségéről.
Sok olyan személyiséget is fogva tartanak a Marmara börtönben, akiket még a tizenkét évvel ezelőtti, az isztambuli Gezi-parkban tartott tüntetéssorozat során tartóztattak le. Az volt az utolsó nagy tiltakozási hullám az országban. Többjüket azzal vádolják, hogy meg akarták dönteni a kormányt, így gyors szabadulásra nem is számíthatnak. A börtön egyik leghíresebb lakója a kulturális mecénás Osman Kavala, aki szendvicseket és néhány fotelt adományozott a Gezi tüntetőinek. 2017 októberében tartóztatták le az isztambuli Atatürk repülőtéren, miután egy a Goethe Intézettel folytatott közös projekt keretében Gaziantepbe látogatott. A kormányhű sajtó „kétes hátterű mágnásnak” minősítette, aki kapcsolatban áll a „güenista terrorcsoporttal”. Többek között államcsíny kísérletével vádolják. Társai között találhatjuk Tayfun Kahraman várostervezőt és Can Atalay ügyvédet, akit a börtönből választottak be a török parlamentbe; mentelmi jogát azonban az igazságszolgáltatás nem ismerte el. A török viszonyokat híven jellemzi, hogy még ma is tartóztatnak le embereket a több mint egy évtizeddel ezelőtti Gezi parki tüntetések nyomán: januárban a színész-menedzser AyseBarimot vették őrizetbe, aki időközben visszanyerte szabadságát.
A 2016-os, állítólagos gülenista puccskísérlet után több értelmiséget börtönöztek be, őket a kormány azzal vádolta, hogy túl közel álltak Erdogan volt szövetségeséhez Fethullah Gülen hitszónokhoz, aki tavaly októberben halt meg az Egyesült Államokban. "Soha többé nem leszek szabad" – olvasható Ahmet Altan író emlékirataiban, amit szintén a Silivriben vetett papírra.
Több kurd politikust is itt őriznek: már 13 éve folyik tárgyalás a börtön falain belül kurd értelmiségiek ellen. Számos török újságíró is évek óta itt tengődik. A most megszűnt Taraf című lap oknyomozó riporterét, Mehmet Baransut már tíz éve tartóztatták le. Szintén itt tartják fogva a német újságírót, Deniz Yücelt.
A hosszú börtönbüntetésekkel, elhúzódó tárgyalásokkal a rezsim egyértelmű üzenetet akar küldeni a kormány kritikusainak. Meg akarja megfélemlíteni a társadalmat és jelezni kívánja azt, mire számíthatnak azok, akik tüntetnek a hatalommal szemben. Ezért is vall nagy bátorságra, hogy több mint egy hét óta minden nap tartanak megmozdulásokat Imamoglu letartóztatása miatt.
