feljelentés;Orbán Viktor;Központi Nyomozó Főügyészség;poloska;Mindenki Magyarországa Mozgalom;

A KNYF elutasította az Orbán Viktor poloskázó beszéde miatt tett feljelentést

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a miniszterelnök nem követett el közösség elleni uszítást, amikor húsvéti nagytakarítást helyezett kilátásba, és áttelelt poloskáknak nevezett magyar állampolgárokat.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) elutasította a Mindenki Magyarországa (MM) feljelentését, amelyet Orbán Viktor ellen tett a kormányfő poloskázó beszéde miatt – írja a 24.hu.

Az ügy előzménye, hogy nemrég a Mindenki Magyarországa Néppárt közösség elleni uszítás gyanúja miatt tett feljelentést Orbán Viktor ellen. A Polt Péter legfőbb ügyészhez címzett, a Népszavához eljuttatott beadvány szerint a miniszterelnök március 15-i beszédének bizonyos részei kimerítik a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 332. §-ában foglalt törvényi tényállást, mivel nagy nyilvánosság előtt egyes társadalmi csoportok ellen gyűlöletre, sőt implicit módon erőszakra uszítanak.

Mint ismert, Orbán Viktor beszédében húsvéti nagytakarítást emlegetett, és „áttelelt poloskáknak” nevezett magyar állampolgárokat. A miniszterelnök később azzal védekezett, hogy a poloska szót pusztán Magyar Péterre értette, amiért a Tisza Pért elnöke lehallgatta volt feleségét, Varga Juditot. 

A beadvány szerint a kormányfő lényegében élősködő, kártevő rovaroknak nevezett politikusokat, bírókat, újságírókat, civil szervezetek tagjait és aktivistákat, akik szerinte „átteleltek”, azaz túlélték az eddigi időszakot. Azt is írták benne, hogy a miniszterelnök kijelentései egyértelműen ellenséges hangulatot szítanak a megnevezett társadalmi csoportokkal szemben, dehumanizáló jelzőt alkalmaz, a „húsvéti nagytakarítás” pedig burkoltan arra utal, hogy ezeket az embereket „ki kell takarítani” – azaz el kell távolítani, meg kell szabadulni tőlük.

A KNYF szerint azonban Orbán szavai nem merítik ki az közösségi elleni uszítás fogalmát.

Az elutasításban az Alkotmánybíróságra, illetve a bírói gyakorlatra hivatkoztak. Azt írták, „a gyűlöletre uszítás alatt nem a kedvezőtlen vagy sértő véleménynyilvánítást értjük, hanem olyan lázongó kifakadások értendők ez alatt, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket olyan magas fokra lobbantsák, amelyből a gyűlölet a társadalmi rend és béke megzavarásához vezethet. (…) 

Orbán Viktor miniszterelnök a beszédében sem konkrét személyt, személyeket, sem a lakosság jól körülhatárolható csoportját nem nevesítette, beszéde erőszakos cselekményt magában foglaló konkrét erőszak kiváltására, gyűlölködésre uszító kijelentést nem tartalmaz.”

A lap forrásai szerint döcög a vidékfejlesztési támogatások kifizetése, amit a választások előtt egy évvel nem engedhetnek meg Orbánék.