oktatás;felvételi;elutasítás;ponthatárok;Belügyminisztérium;középiskolások;Klebelsberg Központ;tankerületek;Nemzeti Pedagógus Kar;Szülői Hang;

Vannak, akik örülhetnek, mások hiába böngészik a listákat

Még tart a középiskolai felvételi eljárás, de az „ajánlott” ponthatárok miatt már utasítottak el az írásbelin gyengébben teljesítő diákokat

Zűrzavart okoztak a tankerületek által „ajánlott” minimumponthatárok, a Szülői Hang képviselője szerint a gyerekek isszák meg a hibás döntések levét.

Még le sem zárult az idei középfokú felvételi eljárás, de több gimnáziumban már elutasították azoknak a diákoknak a jelentkezését, akik a központi írásbeli vizsgán nem érték el a tankerületi központok által ajánlott minimumponthatárokat - értesült a Népszava.

Jelenleg még a jelentkezések sorrendjén módosíthatnak a diákok, amelyhez a középiskolák egy, az elért pontszámokat is tartalmazó ideiglenes felvételi jegyzéket tettek közzé.

Lapunk szülői beszámolók alapján azonban úgy értesült, 

hogy a listákat több iskola az utolsó pillanatban módosította.

Van olyan szülő, aki arról írt: az először közzétett listán a gyermeke még szerepelt a felvehető diákok rangsorában, a pár nappal később frissített jegyzékben viszont már az állt a kódszáma mellett, hogy a jelentkezését elutasították. Egy másik szülő pedig arról számolt be: bár a központi írásbelin gyermeke kevéssel az elvárt ponthatár alatti eredményt ért el, behívták szóbeli felvételire, ahol jól teljesített, az összesített pontszáma 150 feletti lett. Ennek ellenére végül mégis elutasították a jelentkezését az írásbeli eredményei miatt. Több tucat elutasított diák szerepel például a budapesti Szent-Györgyi Gimnázium és a Weöres Sándor Gimnázium frissített felvételi jegyzékében is, utóbbi a weboldalán jelezte:

a korábban közzétett listájuk „téves információkat” tartalmazott.

Megírtuk: a tankerületi központok tavaly azt ajánlották a központi írásbelit előíró középiskoláknak, csak azoknak a diákoknak a felvételét fontolják meg, akik négy évfolyamos képzés esetében 50 pontot, a nyelvi előkészítő esetében 60 pontot, a hat és nyolc évfolyamos képzéseknél 70 pontot elérnek az írásbelin. Az ajánlást azonban nem mindenhol egyformán értelmezték: volt, ahol követelményként jelentek meg a minimumpontok, máshol csak egyfajta iránymutatásként.

Mindez a szokásosnál is jobban megbonyolította a felvételi eljárást. Néhány szülő a gimnáziumok igazgatóinál érdeklődött a módosított felvételi jegyzékekről, egyikük állítása szerint azt a tájékoztatást kapta, azért kellett javítani a listát, mert az írásbeli minimumponthatárairól szóló ajánlást mégis „kötelezően figyelembe kell venni”.

Egy másik iskolaigazgató pedig azt írta egy szülőnek, 

hogy a Belügyminisztérium vetette le a listát, mert „ki kell szedni” azokat a tanulókat, akiknek nincs meg az 50 pontos írásbelijük.

- A Belügyminisztérium nem adott ki rendelkezést vagy utasítást a felvételi listákról. Az az igazgató, aki erről tájékoztatja a szülőket, valótlanságot híresztel - közölte a tárca lapunk érdeklődésére. A tankerületi központokért felelős Klebelsberg Központ pedig egyebek mellett azt írta lapunknak, a felvételik kapcsán nem történt jogszabályi változás, továbbra is minden iskola maga dönt a felvételiről a hatályos jogszabályok keretei között. Hozzátették: a gimnáziumok jó része már korábban meghatározott minimum felvételi pontszámot.

- A Klebelsberg Központ és a tankerületi központok már akkor hibát követtek el, amikor közzétették a félreérthető és felesleges ajánlásukat. Az iskolák és a tankerületek közötti rossz kommunikációnak pedig a családok, a gyerekek isszák meg a levét 

- nyilatkozta a Népszavának Miklós György. A Szülői Hang képviselője szerint az írásbeli felvételi ponthatárai esetében az a mérvadó, mit írtak az egyes iskolák a felvételi tájékoztatóikban: ha nem jelezték előre, hogy az írásbelin kötelezően el kell érni a minimum pontokat, de végül mégis emiatt utasítanak el gyerekeket, ott Miklós György szerint jogi lépéseket is tehetnek a szülők.

Még javában tart a középiskolai felvételi eljárás, de van, ahol már „eredményt” hirdettek

Ám még a gimnáziumok tájékoztatóiban sem mindig egyértelmű az elvárás. Például a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium tájékoztatójában először azt írták, akik az írásbelin nem érik el a minimum pontokat, azokat nem tudják rangsorolni. Pár sorral arrébb pedig azt, hogy a minimális ponthatárok „ajánlás jellegűek” és nem zárkóznak el azoktól a jelentkezőktől sem, akik az ajánlott pontszám alatt teljesítettek.

- Ott, ahol már gyerekeket utasítottak el, valamit nagyon félreérthettek a kollégák. Az erről szóló döntést a végleges felvételi jegyzéknek kell tartalmaznia, amit majd április végén kell közölni 

- erről a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke és a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója beszélt lapunknak. Horváth Péter szerint a tankerületi központ tőlük is bekérte az ideiglenes felvételi rangsort, ám arról nem tud, hogy azt módosítani kellene az írásbeli ponthatárok alapján. Szerinte kevesebb lenne a félreértés, ha a tankerületi központok mindig írásban adnának tájékoztatást az iskoláknak a szóbeli megkeresések, kérések helyett.

Az ellenzéki párt kiemelte, már február 5-én megnevezte Gréczy Zsoltot, mint Budapest 3. számú választókerületének DK-s képviselőjelöltjét.