Tenderben sem tartja a menetrendet a MÁV, úgy tűnik, a legnagyobb NER-cápák miatt ír ki új pályázatot a pályaudvarok hasznosítására

A vártnál nagyobb érdeklődésre és a túl szorosnak bizonyult határidőre hivatkozva a MÁV-csoport új pályázatot ír ki a pályaudvarok hasznosítására.

„Jóval többen jelezték fejlesztési szándékukat és elképzelésüket, mint ahányan a szoros határidőre el tudták készíteni az összes formai és tartalmi feltételnek megfelelő pályázati anyagukat. Mi azonban nem akarunk lemondani egyetlen fejlesztési lehetőségről se” – indokolta a döntést Hegyi Zsolt, a vasúttársaság vezérigazgatója, aki kicsit kitolta a döntést, mondván az év végéig kiválasztják a nyertes pályázókat.

Az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) vezető Lázár János által már októberben beharangozott országos állomásmegújító program részeként december elején jelentek meg a többek között a budapesti nagy pályaudvarok fejlesztését célzó felhívások, amelyekhez azóta a törvényi hátteret is megteremtette az Országgyűlés.

Az Orbán-kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre magánkézbe adná a pályaudvarokon lévő történelmi csarnokokat, illetve a mögöttük elterülő összesen 90 hektárnyi értékes fővárosi fejlesztési területet. A meglehetősen rövid, egyenként alig hét oldalas felhívások szerint az ingatlanok állami tulajdonban maradnak, azokat ingyen kapják vagyonkezelésbe a nyertes vállalkozók. A pályaudvarok fejlesztésére létrehozandó közös projektcégekben alig 10 százalékos lenne az állami részesedés. A tárca és a MÁV akkor azt közölte, hogy a részletekről majd menet közben egyeztetnek az ajánlattevőkkel.

„A pályázatra egy park tervével benevező terézvárosi önkormányzatot nem keresték” – válaszolta Soproni Tamás polgármester a Népszavának. De korántsem biztos, hogy a következő pályázati körben el tudnak indulni. Az első körre elkészült szakmai anyagok ugyan az új pályázati szakaszban is felhasználhatók lesznek, de csak akkor, ha az új kiírás tartalmi és formai követelményeit teljesítik.

Az ÉKM és a MÁV ugyanis úgy döntött, hogy „pontosítja” a pályázati feltételeket. A három kategóriában 62 helyszínre érkezett több mint 49 fejlesztési ötlet ugyanis „tartalmi vagy formai hiányosságok miatt végül konkrét, értékelhető fejlesztési koncepcióban nem öltött testet”. Egyszerűsítve: nem érkezett érdemi, megvalósítható fejlesztési terv.

A vasúttársaság közleménye szerint „a megismert fejlesztési elképzelések mennyisége és minősége arról győzte meg a kiíró MÁV-csoportot, valamint a tulajdonosi jogokat gyakorló ÉKM-et, hogy a verseny kiszélesítése, a lehető legtöbb fejlesztési kapacitás bevonása, továbbá az állomásmegújítási koncepciók érdemi és alapos összevetése érdekében a pályázat feltételeinek pontosítására, új pályázati szakasz meghirdetésére van szükség”. Vagy talán nem mindenkinek készült el a pályázata időre, az ajánlatok java kormányközeli beruházóktól érkezett, de nem a legnagyobb NER-cápáktól.

A mindenféle fejlesztési garanciát nélkülöző „rablóprivatizációs” tervet éles hangon bírálta Vitézy Dávid, korábbi közlekedési államtitkár, fővárosi képviselő. A Fővárosi Közgyűlés a pályázatok visszavonását kérte a kormánytól, illetve azt is világossá tették, ha a MÁV végig is viszi a tendereket, a főváros semmiféle saját hatáskörébe tartozó tulajdonosi, közútkezelői vagy más hozzájárulást nem fog kiadni. (A kormány jó előre közölte, hogy kiemelt beruházásokként kezeli majd a fejlesztéseket.) Közben az Állami Számvevőszék is vizsgálatot indított a tenderrel kapcsolatban.