A januári 5,5 százalékról, februárban 5,6 százalékra gyorsult az 12 havi áremelkedés üteme – közölte a KSH.
Az adat meglepetés, mert ugyan benne volt a pakliban még egy kis gyorsulás az elemzők túlnyomó többsége mégis arra számított, hogy 5,3 százalékra lassul a pénzromlás üteme. Az élelmiszerek drágulása – ahogy azt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétvégi konferencián jelezte – tovább gyorsult: a januári 6 százalékkal szemben, most februárban már 7,1 százalékkal voltak magasabbak az élelmiszerárak, mint egy évvel ezelőtt.
Orbán Viktor szerint az áttörés éve jön, Nagy Márton szavaiból viszont az derült ki, hogy az infláció törhet átA KSH jelentése szerint
az élelmiszereken belül a liszt ára 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vaj- és vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládé és kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9 százalékkal.
A termékcsoporton belül a száraztészta ára 4,4 százalékkal mérséklődött. A tavaly szeptemberben kezdődött inflációs hullám – amelynek okai a forintgyengülés, a bérek gyors emelkedése, a gazdaság termelékenységének csökkenése mellett – egyik fő mozgatórugója a szolgáltatások drágulása. A KSH szerint februárban szolgáltatások 9,2 százalékkal drágultak,
ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 14,9, a lakbér 12,2, a lakásjavítás és -karbantartás 10,4, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a testápolási szolgáltatások 9,4 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk ára 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,9 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,6 százalékkal emelkedett. A háztartási energiáért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 4,9 százalékkal mérséklődött, míg a palackos gázért 10,1, az elektromos energiáért 0,6, a vezetékes gázért 0,1 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok 3,8, a gyógyszer, gyógyáruk 3,2 százalékkal drágultak – egy év alatt.
Újra Európa-rekorder a magyar infláció, hivatalosan is nálunk emelkednek a leggyorsabban az árakEgy hónap alatt a fogyasztói árak jelentősen, 0,8 százalékkal emelkedtek: Az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, ezen belül az étolaj 5,4, a kávé 5,2, a margarin 4,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8, a kenyér 3,3, a párizsi és kolbász 2,7, a csokoládé, kakaó 2,3, a vaj- és vajkrém 2,0, a baromfihús 1,9 százalékkal többe került. A termékcsoporton belül a tej ára 2,6, a sertéshúsé 0,8 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 0,9 százalékkal csökkent februárban 2025 januárjához képest. Az üzemanyagárak csökkenése az hónap utolsó harmadában gyorsult fel, ezért ennek hatása még nem teljes az inflációs indexben, mindenesetre, ha jelenlegi trend fennmarad a kutakon, akkor márciusban már csökkenő inflációt láthatunk.
A kormány idénre 3,2 százalékos inflációt tervezett, a nyugdíjakat is ennyivel emelte januárban – ezzel szemben az nyugdíjas fogyasztói kosár is 5,6 százalékkal drágult – ami felveti egy korrekciós nyugdíjemelés mihamarabbi szükségességét. Az elemzők szerint idén az éves infláció öt százalék lehet, és 2026-ban további 3,5 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak.
A vártnál magasabb infláció agyonütheti a növekedést is
Nyeste Orsolya az Erste Bank elemzője szerint újabb jelentősen negatív inflációs meglepetés az előrejelzések újbóli emelését tehetik szükségessé. Az elemző szerint a februári újabb magas inflációt egyértelműen az élelmiszerek további, vártnál jelentősebb drágulása okozta. Nagyon kedvezőtlen a szolgáltatási szektor folytatódó áremelése is, de ez többé-kevésbé várható volt. Ez utóbbi abból a szempontból is kedvezőtlen hír, hogy pár hónapja még inkább a dezinflációs folyamat támogatását lehetett várni a szolgáltatási szektortól. Ehelyett újra a rossz irányba fordult a folyamat, ami kifejezetten kellemetlen a monetáris politikai döntéshozatal szempontjából, és tartósan szigorú monetáris kondíciókat sugall – fogalmazott Nyeste Orsolya.
Virovácz Péter az ING elemzője az árak havi, 0,8 százalékos emelkedése a négyszerese az inflációs láz előtti években mért 0,2-0,3 százalékos havi áremelkedésnek. Így tehát már két egymást követő hónapban okozott igen kellemetlen meglepetést az infláció. Az elemző szerint a lakosság által érzékelt infláció kapcsán továbbra is ront az összképen az olyan mindennapos költések, mint az élelmiszerek vagy néhány alapvető szolgáltatás jelentős drágulása.
Az érzékelt infláció erősödése vélhetően tovább rontja majd a fogyasztói bizalmat. Különösen akkor, hogy ha beigazolódik az a félelem, miszerint a vállalkozások nagyon szűkmarkúan mérik majd idén a béremeléseket. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a háztartások egy jelentős része a vásárlóerejének csökkenésével szembesül majd, ha az idei béremelés mértéke nem éri el az infláció mértékét sem. Jelen helyzetben tehát sokkal inkább kell tartanunk az infláció recessziós hatásától, sem mint egy ár-bér spiráltól.
Virovácz Péter szerint az inflációs helyzet minden fronton romlik és ez jelentősen beszűkíti a monetáris politika mozgásterét. A februári inflációs mutató következtében az ING Bank ismét felülvizsgálta az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Míg a januári adat után az idei évre várt átlagos inflációt 5,1 százalékra emelte, a mai adat fényében immáron 5,6 százalékos a friss előrejelzés. Az év hátralévő részében pedig vélhetően 5,0-6,5 százalék között hullámzik majd a ráta. Ilyen inflációs kilátások mellett egyre nagyobb esély mutatkozik egy újabb komoly negatív meglepetésre a gazdasági teljesítményben – fogalmazott az elemző.
