Tarthatatlanná vált Milorad Dodik helyzete, egyre jobban elmérgesedik a viszony a szarajevói központi kormányzat és a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság között

Egyre jobban elmérgesedik a viszony a szarajevói központi kormányzat és a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) között. A hadakozás új fejleménye, hogy a boszniai alkotmánybíróság ideiglenesen hatályon kívül helyezte azt a vitatott törvényt, amely kitiltotta az állami rendőri és igazságügyi erőket a túlnyomórészt boszniai szerbek által lakott boszniai Szerb Köztársaságból.

Milorad Dodik Szerb Köztársaság nemrégiben aláírta azt a törvényt, amely kitiltja a szövetségi rendőrség és az igazságszolgáltatás tagjait a Szerb Köztársaságból. Ez azt jelenti, hogy a boszniai szerbek akár öt év börtönbüntetésre is számíthatnak, ha továbbra is a központi állam rendőrségének vagy igazságszolgáltatásának dolgoznak. Ez egy újabb szeparatista törvény, amely azt a célt szolgálja, hogy korlátozza a balkáni állam központi kormányának befolyását a köztársaságban. A parlament lépése reakció volt a Dodik elleni bírósági ítéletre, akit egy év börtönbüntetésre ítéltek az ENSZ főképviselőjének megsértése miatt.

Az alkotmánybíróság azzal indokolta a törvények ideiglenes hatályon kívül helyezését, hogy alkalmazásuk veszélyeztetné Bosznia-Hercegovina alkotmányos és jogrendjét, valamint politikai stabilitását. Dodik már előre bejelentette, nem ismeri el az alkotmánybíróság intézkedését. Múlt péntekre a szarajevói ügyészség meghallgatásra beidézte Dodikot, aki tett eleget az idézésnek.

Dodk ugyan erős emberként lép fel, valójában egyre tarthatatlanabb a helyzete, amire az Egyesült Államokban kell keresni a választ. A bosznia-hercegovinai szerbek vezetője arra számított, hogy Donald Trump győzelmével szeparatista lépéseit is fokozhatja. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel eleve kiváló viszonyt ápolt, ő volt a Kreml első számú boszniai hadfőállása és szívesen látott vendégnek számít a Kremlben. Egy esetleges amerikai támogatással pedig még inkább felgyorsíthatná az utat az elszakadás felé, gondolta. Trump azonban semmi érdeklődést sem mutat Bosznia iránt, míg külügyminisztere, Marco Rubio keményen elítélt mindenfajta olyan törekvést, ami Bosznia-Hercegovina széteséséhez vezetne. Az amerikai diplomácia vezetője a régió destabilizációjának veszélyére figyelmeztetett, az X-en legalábbis azt írta, Dodik intézkedései veszélyeztetik az ország biztonságát és stabilitását. – Felszólítjuk partnereinket a régióban, csatlakozzanak hozzánk, és tegyenek lépéseket ez ellen a veszélyes magatartás ellen – hangoztatta.

Közben a szarajevói központi kormány és a magyar kabinet viszonya is fagypontra került, különösen azután, hogy nyilvánosságra került az a terv, amely szerint ha törvényerőre emelkedne az ítélet Dodik ellen, a Szerb Köztársaságban „gyakorlatozó” TEK-esek kimenekítenék Budapestre. Múlt héten a boszniai szövetségi hadügyminiszter a Szabad Európa balkáni kiadásának elmondta, értesülései szerint Dodikot Magyarországra menekítenék. A magyar külgazdasági és külügyminisztérium helyettes államtitkára, Magyar Levente múlt hétfőn Banja Lukában nyíltan támogatásáról biztosította Dodikot, és több olyan vitatott kijelentést tett, amelyet Szarajevóban Bosznia-Hercegovina belügyeibe való közvetlen beavatkozásként értékeltek.

Mindezek után Željko Komšić a boszniai államelnökség horvát tagja kérvényezte a magyar EUFOR-kontingens helyettesítését egy másik EU-tagállam katonai kontingensével. Mint az Európai Tanács elnökének, António Costának írt levelében kifejtette, kezdeményezése mögött „a magyar magas rangú tisztségviselők folyamatos tevékenysége áll, akik egyértelmű politikai és gazdasági támogatásukról biztosítják Milorad Dodikot, aki aláássa Bosznia és Hercegovina alkotmányos és jogi rendjét”. Hangsúlyozta, hogy az EUFOR–Althea missziónak teljesen semlegesnek kell maradnia, és kizárólag a mandátuma keretein belül kell működnie.

Nem valószínű, hogy a magyar katonákat rövid úton leváltanák, azt azonban az EUFOR bejelentette: megerősíti bosznia-hercegovinai i misszióját, horvát értesülések szerint további 400 katonát küldhetnek az országba.