Szlovákia;Ausztria;Ukrajna;gázellátás;gázszállítás;orosz gáz;Török Áramlat;

Az sem zárható ki, hogy Ausztria felől amerikai vagy katari gáz érkezett

Váratlan földgázszállítmány jött nyugat felől Magyarországra, de van más szembeötlő jelenség is

A váratlan földgázszállítmány Szlovákia felé távozhat. Az oroszok nem fokozták érdemben hazánkon keresztül északi szomszédunk ellátását.

Az Entsog nevű uniós gázforgalmi nyilvántartás nem erősíti meg azokat a magyar és szlovák bejelentéseket, miszerint északi szomszédunkat február óta Oroszország dél felől, a Török Áramlat nevű rendszeren, így Szerbián és Magyarországon át látná el gázzal. Mint emlékezetes, Ukrajna az év elején nem hosszabbította meg a vele háborúban álló oroszokkal utóbbiak fűtőanyagának 2019 végén megkötött és most lejáró továbbítási szerződését. Északi szomszédunk orosz gázellátása így gyakorlatilag megszűnt.

Bár az első két hónapban az Entsog adatai szerint jelentős mennyiségű, 1,3 milliárd köbméter gáz érkezett Szerbia felől, ez csak alig 50 millió köbméterrel haladja meg a tavalyi, időarányos szintet, ami a szlovákok kieső keleti gázbeszerzésének pótlására édeskevés. Adataink szerint egyébként (köbméterenként 34 megajoule-os fűtőértékkel számolva) dél felől tavaly 7,8 milliárd köbméter gáz jött Magyarországra Szerbiából. Ez 2 milliárd köbméterrel, harmadával meghaladja a 2023-as szintet. Az uniós adatbázis sem eredetet, sem felhasználási helyet nem jelöl meg, de tudvalévő, hogy ez a nyersanyag orosz.

Szakértők egy másik szembeötlő jelenségre is felhívták figyelmünket. Februárban jó egy év kihagyás után, Ausztria irányából újraindult Magyarország felé a földgázáramlás. A napi 16 millió köbméter szállítására alkalmas csőben február eleje óta naponta megjelenő 0,5 és 12 millió köbméter közötti mennyiségekből március elejéig 184 millió köbméter jött össze.

Az 1996-ban átadott osztrák–magyar vezetéken az utóbbi évtizedek során jobbára számottevő mennyiségben érkezett az orosznál olcsóbb nyugati gáz. Olyannyira, hogy az Orbán-kormány 2011 és 2014 között az állami MVM közbeiktatásával, az uniós jogot megsértve, versenyeztetés nélkül biztosította a használati jogból származó anyagi előnyöket a hozzá közel álló, MET nevű gázkereskedőnek. De az utóbbi idők során is akadt feladat: a 2021 októberétől érvényes új magyar–orosz gázszerződésben szereplő, évi 4,5 milliárd köbméterből eszerint egymilliárdot Ukrajnán és Szlovákián keresztül Ausztria felől küldtek. A fennmaradó 3,5 milliárd köbmétert pedig az akkor átadott Török Áramlaton, vagyis Szerbiából vártuk.

Az uniós nyilvántartás szerint nyugatról még ezután is jóval több jött az Ukrajnán át várt évi egymilliárd köbméternél.

Tavaly ugyanakkor a cső váratlanul kiürült: a teljes évi mennyiség a korábban 2 napnyi adagnak számító 24 millió köbmétert tett ki. 

A csökkenésből egymilliárd köbméter vélhetőleg annak tudható be, hogy Oroszország az Orbán-kormány Kreml-párti szolgálatai fejében a háború miatt az északkeleti szomszédunkon keresztül szánt egymilliárdos adagot is a déli útvonalra irányította át. A január óta tartó ukrán gázzár még tovább csökkentette osztrák gázkapcsolatunk feléledésének esélyét. Ezért is hatott meglepetésként a nyugatról érkező februári gázfröccs, amit egyesek korszakhatárnak neveztek. Az ukrán lépések miatt ugyanis kizárt, hogy nyugat felől továbbra is orosz fűtőanyag kerülne az országba. Noha származási bizonyítvány nincs a molekulákon, az eladó itt bizonyosan nyugati. A hajókon, cseppfolyósítva szállított, LNG-nek nevezett földgáz egyre nagyobb arányú nyugati beszerzései miatt így az sem zárható ki, hogy Ausztria felől amerikai vagy épp katari gáz érkezett.

Ez pedig cáfolni látszik az Orbán-kormány érveit, miszerint csakis orosz gázt éri meg vásárolni.

Az, hogy a nyugati gázadag hová került, rejtély. A belföldi felhasználáson túl két további lehetőség is adódik. Az első két hónapban a hoppon maradt Szlovákiába kerülő 519 millió köbméter ugyanis időarányosan 228 millió köbméteres bővülés, ami közelíti az osztrák és a szerb többlet 234 millió köbméteres összegét. Így nem kizárt, hogy a nyugati gáz felénk egy vargabetűvel északra távozik.

A másik lehetőség Ukrajna. Háborúban álló északkeleti szomszédunk idén márciusig – legalábbis a kinti adatok szerint – 262 millió köbmétert kapott tőlünk, ami a tavalyit megint csak az osztrák és a szerb mennyiséggel haladja meg. Bár pikáns feltevés, hogy az ukránok orosz gázt kapnak tőlünk, nehéz elképzelni, hogy a tőlünk 2023-ban kapott 1,2, majd a tavaly küldött 2 milliárd köbméterbe egyáltalán nem keveredett orosz. A gázforgalmat a napokban kissé más szemszögből vizsgáló G7 szerint az elmúlt hetek során olykor a gázbehozatal több mint kilenctizede is külföldre került.

Hangzatos ígéretekSzlovákia energiabiztonságának javítása érdekében 900 millió köbméterrel megnövelték a magyar–szlovák gázösszeköttetés éves szállítási képességeit – közölte január végén Szijjártó Péter. Tegnap pedig azt tette közzé a tárcavezető, hogy minden eddiginél szorosabb az energetikai együttműködés Magyarország és Szlovákia között, mert szerinte a két ország ellátásbiztonságát kihívások érik Brüsszel és Kijev részéről. A magyar gázrendszer szolgáltatásait nem a kormány, hanem az EU-piac szabályai alapján annak szereplői biztosítják az igénylőknek – jelezte lapunknak Miklós László, a Mol 2002 és 2010 közötti vállalati kapcsolati vezetője. Amiként tavaly a magyar–szlovák vezeték szállítási képességeinek – beruházást nem igénylő – növeléséről is a két üzemeltető döntött – rögzítette a szakember. Az orosz Gazprom az ukrán lépések után a Török Áramlaton, így Magyarországon át indította újra Szlovákia gázellátását – nyilatkozta február elején az SPP nevű szlovák vezetékcég szóvivője, Ondrej Sebesta az AFP-nek. A mennyiség áprilisban megkétszereződik – idézte a Dennik N nevű szlovák lap Vojtech Ferencz SPP-vezérigazgatót.

A világ GDP-je akár 7 százalékkal is eshet az amerikai büntetővámok miatt, az EU kedvezményeket adna az autóipar számára.