Görögországban nagy változáson megy keresztül a belpolitikai élet. Hónapról hónapra esik a kormányzó jobbközép Új Demokrácia (ND) népszerűsége, amely – közvélemény-kutatótól függően – mindössze 25-28 százalékon áll. A 2023 júniusában rendezett választást Kiriakosz Micotakisz kormányfő pártja még 40,6 százalékkal nyerte meg. A kabinet szerencséje, hogy az ellenzék is megosztott, az egykori kormánypárt, a Sziriza népszerűsége már a tíz százalékot sem éri el. Ugyanakkor megerősödött a szélsőjobb. A Görög Megoldásra 10-12 százalék voksolna, s hasonló eredményt érne el az establishmentellenes a Szabadság Kurzusa nevű párt. A szélsőjobb az Ész Hangja támogatottsága 4,5-6,5 százalék közötti. Összességében minden negyedik görög állampolgár voksolna valamely szélsőjobboldali, magát elitellenesnek nevező formációra.
A helyzet csak rosszabbodik, az emberek dühe fokozódik. Múlt pénteken tartották meg Görögország történetének legnagyobb tüntetését, több százezren követelték a kormánytól a két évvel ezelőtti vasúti szerencsétlenség tisztázását. Kedd este pedig a törvényhozás nagy többsége, a 300 képviselő közül 277 vizsgálóbizottság felállítása mellett szavazott, és Hrisztos Triantopoulosz képviselőnek, Micotakisz bizalmasának a felelősségét firtatta, aki szintén a konzervatív kormányzó párt, az Új Demokrácia tagja. Tehát újra kell kezdeni a teljes vizsgálatot. A szavazás eredménye azért kínos a miniszterelnöknek, mert azt jelzi, hogy már saját párttársainak is elege van abból, hogy a kormányzat csak amolyan tessék-lássék módon dolgozta fel a tragédia következményeit.
Az ellenzék mindeközben azzal vádolja a kormányt, hogy miután néhány nappal a vonatbaleset után elrendelte a baleset helyszínének kiürítését, a vizsgálatokat végzők fontos bizonyítékokat tüntettek el. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormánnyal szemben. A négy ellenzéki politikai erő szerint a tragédiához a Micotakisz-kabinet hozzá nem értése vezetett. Az indítványt a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) mellett további három baloldali tömörülés – a Sziriza, a Szabadság Útja és az Új Baloldal – támogatja. Nikosz Andrulakisz, a PASZOK vezetője szerint a kabinetet súlyos felelősség terheli amiatt is, hogy figyelmen kívül hagyta a vasút krónikus alulfinanszírozottságára vonatkozó figyelmeztetéseket. Korábban pedig azért bírálta a kormányt, mert – mint mondta - Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök kormánya megpróbálta "elfedni felelősségét a baleset után”. A lakosság „már nem bízik a kormányzó Új Demokrácia pártban és az arrogáns és korrupt kormányban", hangoztatta a politikus.
Zavargások törtek ki Görögországban, mert két évvel a hatalmas vonatszerencsétlenség után sem történik semmiMás események is azt mutatják, hogy a kormányzat messze nem tett meg mindent a felelősök felkutatásáért és a tragédia okainak kivizsgálásáért. Két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Légiközlekedési és Vasúti Baleseteket Vizsgáló Hatóság (EODASAAM) közzétegye első jelentését. A múlt héten kiadott dokumentumban szó esik a görög vasút sivár állapotáról, valamint annak a váltókezelőnek a képzetlenségéről, aki az egyik vonatot rossz vágányra küldte. A vonalon alig működő biztosítóberendezési technikát is megemlítették annak okaként, hogy a közép-görögországi Lárisza város közelében összeütközött egy tehervonat és egy személyvonat.
A hatóságok a nyomozás súlyos hibáit is megállapították. Például a baleset helyszínét nem térképezték fel megfelelően, a tűzoltóság, a mentőszolgálat és a rendőrség pedig nem hangolta össze tevékenységét. Emiatt bizonyítékok tűntek el vagy semmisültek meg - egyebek között akkor, amikor a helyszín egy részét lebetonozták, hogy darukat lehessen telepíteni a roncsolt kocsik elszállításához.
Továbbra sem tisztázott, hogy a vonat szállított-e egy „ismeretlen” gyúlékony anyagot is, amely a balesetkor hatalmas robbanást okozott, és feltehetően a halálos áldozatok legalább egy részéért felelős.
A kormány ezt tagadta. A vizsgálati jelentés foglalkozik ezekkel az aggályokkal, de arra is rámutat, hogy a mentési műveletek során valószínűleg minden nyom és bizonyíték megsemmisült.
Amint arról a Kathimerini című újság az évfordulón beszámolt, a Pulse közvélemény-kutató intézet által megkérdezettek 82 százaléka állította, hogy a vasúti katasztrófa még mindig az egyik legfontosabb kérdés az országban. Az adatok szerint 66 százalék mondta azt, hogy elégedetlen a baleset kivizsgálásával.
A konzervatív Új Demokrácia akkori közlekedési minisztere, Kosztasz Karamanlisz a baleset után az elhunytak iránti tiszteletből lemondott, de két hónappal később újraválasztották parlamenti képviselőnek. Elődjéhez, Hrisztosz Szpirciszhez hasonlóan Karamanlisz is az Európai Ügyészség (EPPO) célkeresztjébe került - az EU által finanszírozott Athén-Szaloniki vasútvonal távvezérlő- és jelzőrendszere miatt. Ha a projekt megvalósult volna, az EPPO szerint a szerencsétlenség megelőzhető lett volna.
Mindez már két éve nyomás alá helyezi a Micotakisz miniszterelnök vezette konzervatív kormányt. A kormányfő múlt pénteken kijelentette, hogy kormánya mindent megtesz a vasúthálózat korszerűsítése és biztonságosabbá tétele érdekében. Szintén pénteken több százezren tüntettek országszerte a hatóságok ellen: „Nemet az eltussolásra” és „Nem felejtünk” – írták plakátjaikra. „Gyilkosok” - kiabálták sokan. A rendőrség szerint csak Athénban 170 ezren vettek részt a tüntetésen, amelyet zavargások is kísértek.
A résztvevők egyebek mellett a parlament épülete előtti földre fújták vörös festékkel a balesetben elhunytak nevét.
Az ország számos más pontján is nagyszabású tüntetések zajlottak, többek között Szalonikiben, Patraszban, Haniában és a baleset helyszínének szomszédságában fekvő Lárisza városában is.
A görögök párthovatartozástól függetlenül tiltakoztak és sztrájkoltak az egység ritka megnyilvánulásaként. A légi, vasúti, komp- és helyi közlekedés megbénult, a hatóságok és az iskolák zárva voltak. A korábbi tüntetésekkel ellentétben sok egyéni vállalkozó és magáncég is részt vett a demonstrációban, és számos taverna, kávézó és szupermarket zárva maradt. A színházak lemondták az előadásokat. Sok településen megkondították a harangokat.
