A kommentátorok többsége „változó világrendet” és apokaliptikus jövőt vizionál az emberiség számára Donald Trump hetek óta tartó ámokfutását látva. E súlyosan önimádó, műveletlen és erőszakos személyiség második államfői ciklusát olyan intézkedésekkel indította, melyek az elnökségével kapcsolatos legpesszimistább jóslatokat is túlszárnyalták. Semmit sem tanult és semmit sem felejtett, akár egykoron a francia trónra visszatért Bourbonok.
Bukásának oka négy esztendeje nagyrészt az volt, hogy első adminisztrációja a világjárvány következményeit képtelen volt kezelni az Egyesült Államokban. (Jellemző Trump kontárságára az az elhíresült javaslata, miszerint a Covid-fertőzést fertőtlenítőszerek betegekbe fecskendezésével kellene kezelni.) Hetekkel ezelőtt első rendeleteinek egyike mégis az volt, hogy hazáját kiléptette az Egészségügyi Világszervezetből. Abból a WHO-ból, melynek összehangolt fellépése akadályozta meg, hogy a pandémia olyan tragikus halálozási mutatókat produkáljon, mint a múlt századi spanyolnátha járvány. Trump felmondta a klímavédelmi egyezményt is, továbbá engedélyezni akarja a szénhidrogének kitermelését természetvédelmi területeken. Mivel ezeknek az öngyilkossággal felérő intézkedéseknek a következményeit glóbuszunk egésze megszenvedi, csöppet sem tekinthetőek amerikai belügynek.
Donald Trump második adminisztrációjának külpolitikai koncepciója pedig egyetlen szókapcsolattal leírható: visszatérés a harmincas évekbe. A megtámadott és létéért küzdő Ukrajna államfőjének hibáztatása az országban dúló háborúért, az egyesült Európa kihagyása az ukrán válság rendezéséből, illetve az agresszorként fellépő és Trump szimpátiáját bíró moszkvai autokratához való elvtelen törleszkedés inkább méltó egy latorállam vezetőjéhez, semmint a Fehér Ház mindenkori lakójához.
Mégse legyünk kétségbeesettek. Közhely, de tény, hogy az amerikai választópolgárokat sokkal jobban érdekli a krumpli és a benzin aktuális ára, mint hazájuk külpolitikája. De egyes idealisták már Zelenszkij washingtoni megaláztatását követően utcára vonultak Trump külpolitikája ellen tiltakozni New Yorkban, Vermontban, Bostonban. Csatlakozott hozzájuk tizennégy demokrata kormányzó is, akik kifejezték szolidaritásukat Ukrajnával.
A milliárdos üzletemberből lett államfő jottányit sem lett okosabb az elmúlt négy évben. Gazdaságpolitikai felkészületlensége épp oly tragikomikus, mint a világjárványhoz való hozzáállása volt első elnöki ciklusában. Esztelen vámpolitikája meg fogja hozni gyümölcsét, nem is oly sokára, észveszejtő drágaság formájában. A szélsőjobbra tolódott republikánusok szavazóbázisának zömét alkotó kékgallérosok a boltok polcain feltüntetett árakat olvasva hasonlanak majd meg mostani bálványukkal.
Az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek megfizethetetlenségének következtében valószínűleg kiszélesedik a Trumppal szembeni társadalmi ellenállás. A nemzetközi világrend megváltoztatását egy újabb roosevelti koalíció létrejötte akadályozza meg az Egyesült Államok határain belül.