Amíg a Fidesz-KDNP szavazónak kétharmada bizakodva, addig az ellenzékiek közel 70 százaléka félelemmel gondol saját és családja jövőjére – derül ki a Republikon Intézet friss kutatásából.
A félelemkeltés egy hatékony politikai eszköz, amely tökéletesen alkalmas választások megnyerésére. Félnivalóból pedig bőven jutott a magyaroknak az elmúlt évtizedben. Háborúpártiak, dollárbaloldal, migránsok, Soros György, LMBTQ-lobbi, Brüsszel – csak pár dolog azon ellenségképek közül, amelyekkel a kormánypártok közpénzmilliárdokból riogatták a magyarokat.
És akkor még nem is beszéltünk a hétköznapok valós, mindenki számára érzékelhető, a megélhetési nehézségekből és a gazdasági helyzetből fakadó aggodalmaiból. A Republikon Intézet legújabb kutatásában pont azt vizsgálta, hogy mitől félnek a magyarok, és milyen különbségek figyelhetők meg az egyes társadalmi csoportok és pártszavazói táborok között.
A magyarok félelemmel tekintenek a jövőbe
A válaszadók abszolút többsége (54 százalék) fél, ha saját és családja jövőjére gondol, és mindössze 38 százalékuk tekint a jövőjére bizakodva. A nemek szerinti eloszlást tekintve elmondható, hogy a nők negatívabban álltak a jövőhöz, mint a férfiak.
A korosztályos bontás is érdekes, ugyanis némileg meglepő módon a fiatal, 18 és 39 év közötti korosztály volt a legbizakodóbb a jövőt tekintve. A 40 év alattiak fele ugyanis bizakodó, míg a középkorú, 40-59 év közötti korosztály aggódik leginkább a jövő miatt. A felmérés szerint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők jövőképe a legnegatívabb, illetve településtípus tekintetében a Budapesten és legkisebb településeken élőké.
A fideszesek kétharmada bizakodik, az ellenzékieké fél, ha a jövőre gondol
A felmérés eredményei szerint a pártpreferencia van a legjelentősebb befolyással a jövőképre. A kormánypárti szavazók mindössze negyede rendelkezik negatív jövőképpel, kétharmaduk bizakodó. Ezzel szemben tízből hét ellenzéki (69 százalék) félelemmel tekint saját és családja jövőjére, és mindössze negyedük bizakodó.
A bizonytalanok az ellenzékiekre hasonlítanak – abszolút többségük félelemmel gondol a jövőre –, de a Mi Hazánk szimpatizánsainak fele is inkább borúlátó. A Republikon szerint a jövővel kapcsolatos aggodalom részben politikai állásfoglalás, részben a mindenkit érintő megélhetési válság, illetve a félelemkeltő kormányzati kommunikáció következménye.
A megélhetési válságtól, a háborútól és a belpolitikai helyzettől félnek leginkább a magyarok
A felmérésben rákérdeztek, mire irányul a magyarok félelme. A kérdezetteknek előre megadott listából kellett kiválasztania azt a tényezőt, ami szerintük a legnagyobb aggodalomra ad okot. E tekintetben toronymagasan a hosszú távú anyagi és megélhetési kilátásoktól tartanak a legtöbben, a válaszadók 42 százaléka.
A Republikon szerint ez rávilágít arra, hogy a magyarok szorongásának legfőbb forrása továbbra is az alacsony életszínvonal és az anyagi helyzet. A háborús fenyegetés második helyen végzett, és a magyar belpolitikai helyzettől tartanak a harmadik legtöbben, amit a gazdaság állapota követ.
Legkevésbé Kínától, az atomháborútól, a migrációtól és Oroszországtól félnek a válaszadók. Ez annak fényében különösen meglepő, hogy a háború második helyen szerepelt 16 százalékkal, a háborút kirobbantó Oroszország mégis csak a válaszadók két százaléka szerint félelmetes. A legnagyobb félelmek tekintetében is kirajzolódik egy politikai törésvonal:
míg szinte minden csoportban a nehézkes anyagi kilátások okozzák a legtöbb félelmet, a Fidesz-KDNP-szavazók körében fej-fej mellett áll a megélhetés és a háború veszélye 33, illetve 32 százalékkal.
Az adatokból jól kiolvasható a kormánypártok kommunikációs stratégiája: szerették volna elérni, hogy a választóik jobban féljenek a háborútól, mint a gazdasági megélhetési helyzettől, így összezárva a szavazói tábort – olvasható a kutatásban. A kormánypártiakat emellett jobban aggasztja a nyugati világ hanyatlása is, mint gazdaság helyzete, egy környezeti katasztrófa veszélye vagy akár a migráció.
Az ellenzéki szavazókat ezzel szemben a megélhetés aggasztja a legjobban (46 százalék), amelyet a belpolitikai helyzet (20 százalék) és a hazai és világgazdaság állapota (13 százalék) követ. A bizonytalanokat pedig is a megélhetés aggasztja a legjobban, de körükben is a teljes népességénél magasabb (18 százalék) a háborútól rettegők aránya.
Módszertan
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2025. január 14. és 22. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. A hibahatár: +/- 3,2 százalék.
