Szokatlan módon mutatnák be a hosszúhetényi római-kori villát. Az 1700 éves épület megmentésében komoly szerepe volt egy helybéli férfinek. A 6-os főúttól alig párszáz méterre lévő villát 1940-ben tárta fel Baranya legendás régésze, Dombay János. A következő évtizedekben nem folytatták ezt a munkát, 2018-tól viszont – a Magyar Kutatási Hálózat Régészeti Intézetének munkatársa, Szabó Máté irányításával – újraindult az épület feltárása.
Bár a leletmentés – várhatóan – még évekig tart, az már is megállapítható, hogy az 1500 négyzetméteres villa egy- vagy kétszintes, elegáns, padlófűtéses épület lehetett, ami gazdasági központként is szolgált. Építésének pontos idejét nem ismerjük, de – vélhetően – a IV. században emelték, vagyis akkor, amikor a Pécs helyén a római korban álló Sopianae városa Pannónia egyik közigazgatási központjává fejlődött. A villa a római birodalom bukását követő évtizedekben lakatlanná vált, és pusztulásnak indult. Szabó Máté – kérdésünkre válaszolva – elmondta, hogy a következő években nemcsak a villát főépületét tárják fel, hanem a környezetét is kutatják, ahol további épületek is álltak.
A munkák végső célja az, hogy a villa helyén kialakítsanak egy turisztikailag vonzó bemutatóhelyet. Ennek megjelenése azonban más lesz, mint ami nálunk megszokott – tudtuk meg Szabó Mátétól. Az eddig bevált gyakorlat az volt, hogy az ókori épületek alapjait és az a felett megmaradt néhány kősornyi falazatot tették láthatóvá, ez által „térdig járhattunk” a romokban. Itt viszont az a terv, hogy a villa falmaradványait földdel elfednék és ezzel megvédenék a további pusztulástól, ugyanakkor az épület falainak vonalát, sarkait, tömegarányát a föld felett jeleznék valamilyen módon, így például élősövénnyel, faszerkezettel, gabion kerítéssel. A villa egykori megjelenéséről 3D-modell is készülhet, s az a neten át elérhető lesz az idelátogatók számára, így, ha a romok felett sétálva nézzük a mobiltelefonunk kijelzőjét vagy a laptopunk képernyőjét, akkor az lesz az érzésünk, mintha teremről teremre körbejárnánk az épületet.
Hogy mindez megvalósuljon, ahhoz több tízmillió forintot kell fordítani a villa feltárására és a bemutatóhely kialakítására. Mivel a Zengő-hegy déli lejtőjén meghúzódó Hosszúhetény egyre népszerűbb turisztikai célpont, Csörnyei László, a 3300 lelkes község független polgármestere reális esélyt lát a szükséges források sikeres megpályázására.
Tudni kell, hogy a villa megmaradásáért sokat tett a falu egyik lakója, Sáfár Sándor. A rendszerváltás után megszűnt Mecseki Szénbányáknál körletvezetőként dolgozó férfi a kilencvenes évek elején megvette azt a csaknem félhektárnyi területet, amin a villa főépülete áll. Azért tette ezt, mert gyermekként gyakran játszott társaival a villaromok között, felejthetetlen emlékek kötötték őt ide, s attól tartott, hogy ha valaki agrárcélokkal megveszi ezt a szántókkal övezett parcellát, akkor esetleg „véletlenül” beszántja az 1700 éves épületet. Sáfár Sándor 2010-ben meghalt, ám lányai két évvel ezelőtt – apjuk szándékát követve – ingyen átadták a villaterületet az önkormányzatnak. Az épületet ugyan benőtte a gaz, ám mivel a földet megművelő gépek elkerülték ezt a területet, a villa-maradványok állapota nem romlott tovább az elmúlt 30 évben.
