Nőnek a inflációs kockázatok, mind a külföldön, mind a magyar gazdaságban és mindezek miatt nem változtatott a 6,5 százalékos irányadó kamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT) tegnapi ülésén. A MT utoljára ülésezett Matolcsy György jegybankelnök vezetésével, akinek 12 éves mandátuma lejár március elején, a következő, márciusi ülésén már Varga Mihály elnökölhet. A mostani kamatdöntés és az azt követő sajtótájékoztató üzenetei átmenetileg erősítették a forintot, az euró jegyzése a 400 forint közelébe süllyed, de most sem tudta áttörni a lélektani határt.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy az MT nagy figyelemmel kíséri az inflációs várakozások beragadását, az árfolyamváltozások begyűrűzését a fogyasztói árakba, a nyersanyagárak változásait, valamint a kereskedelempolitika (USA-vámok) fejleményeit. Ezek mind-mind inflációt emelő hatásúak lehetnek. Az MNB-t is meglepte a januári 5,5 százalékos pénzromlás, amit főként az üzemanyagok, élelmiszerek drágulása valamint a szolgáltatások erőteljes, 8,5 százalékos áremelkedése okozott. Virág szerint szolgáltatások ilyen gyors drágulása valamint a lakossági inflációs várakozások magas – 10 százalék körüli – szinten való beragadása nem segíti a dezinflációt. Az alelnök abban kérdésben nem foglalt állás, hogy februárban még emelkedhet-e az infláció.
Az MNB érdemben még nem vizsgálta – az idő rövidsége miatt - a kormányfő által a hétvégén bejelentett évi több száz milliárd forintos bevételkieséssel járó szja-csökkentéseket, de megengedően úgy nyilatkozott, hogy a kormány ezek hatását ellensúlyozhatja hiánycsökkentő intézkedésekkel. Hasonlóan óvatosan fogalmazott Virág Barnabás az árspakák esetleges újbóli bevezetésével kapcsolatban, ám utalt a korábbi vizsgálataikra, amelyek mind azt mutatták, hogy azok véső soron emelték az inflációt. Ezért annak a reményének adott hangot, hogy minden információt gondosan mérlegelve, hozza meg döntését a kormány az ársapkák esetében.
S&P: Baj lehet az adócsökkentésből
Az S&P hitelminősítő szerint a magyar kormány gazdasági kockázatot vállal a 2026-os választások előtti költekezési ígéretekkel, az évi 800 milliárd forintra rúgó szja-mentességi igéretekkel, amelyek megnehezítik a költségvetési hiány csökkentését és a forint stabilizálását. Az S&P szerint a költségvetési fegyelem lazítása a befektetői bizalom megingásához is vezethet. Bár a forint az elmúlt napokban négyhavi csúcson mozgott az euróhoz képest, a piaci szereplők attól tartanak, hogy a választások közeledtével ismét leértékelődhet. (Bloomberg/Portfolio.hu)
