Több uniós ország is nagy reményekkel tekintett Giorgia Meloni Albánia-tervére, tehát arra, hogy a menekültügyi eljárásokat harmadik országokba szervezzék ki. Ez a modell azonban egyelőre nemhogy nem hozta meg a várt sikert: az albániai menekültügyi központok tavaly októberi megnyitásuk óta üresen állnak. Ennek oka egy jogvita, amely kedden került az Európai Bíróság elé. A luxembourgi taláros testület gyorsított eljárásban folytatja a vizsgálatot, de döntés csak nem sokkal nyár előtt várható.
Meloni albániai modellje „katasztrófa” – mondta el Christopher Hein, a római LUISS Egyetem migrációs politikával és menekültjoggal foglalkozó professzora az ORF.at-nak. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) pedig úgy véli, hogy a projekt „intő példa” lehet az egész az EU számára. Andrea de Petris, a Centre For European Policy Network szakpolitikai szakértője arra mutat rá, hogy az Európai Bíróság közelgő döntése „alapvető fontosságú”.
Meloni Tiranával egyeztetve építtette fel a táborokat az albániai Shengjin és Gjader városokban. Brüsszelben és más európai fővárosokban kezdettől szoros figyelemmel kísérték az eljárást. Ha a modellt siker koronázza, más országok is alkalmazhatják. Erre utalt ősszel, az uniós állam- és kormányfőknek írt levelében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is.
A táborok elsősorban a gyorsított menekültügyi eljárások lefolytatására szolgálnak. Erre csak a biztonságos harmadik országokból érkező, felnőtt férfi személyek jogosultak, akik nem szorulnak védelemre. Olaszországba szállítják azokat, akik megkaphatják a menedékjogot. Akik viszont nem, azokat – elvileg legalábbis – visszaküldik hazájukba.
A migránsok albániai táborokban való elhelyezése az igazságszolgáltatáson bukott meg. A táborok megnyitása óta mindössze néhány tucatnyi, például Egyiptomból és Bangladesből származó férfit küldtek Albániába, de alig pár napot tölthettek el a balkáni államban. Őket egyébként korábban az olasz parti őrség vette fel a Földközi-tengeren.
Az illetékes bírák véleménye szerint Olaszország olyan migránsokat vitt Albániába, akik nem biztonságos származási országból érkeztek, tehát nem is lehetne visszatoloncolni őket származási országukba. A bírák az Európai Bíróság egy októberi ítéletére hivatkoztak. Meloni kormánya azonban saját hatáskörben döntötte el, mely államok tekinthetőek biztonságosnak. A kabinet szerint ez az egyes országok hatáskörébe tartozik. Ez tehát a jogvita alapja. Meloni egyúttal azzal vádolja az igazságszolgáltatást, hogy megtorpedózta az albán modellt.
A menedékkérők albániai elhelyezésére január végén tettek utoljára kísérletet. Miután megérkeztek Shengjin kikötőjébe, a migránsokat egészségügyi vizsgálatnak vetették alá. Ezt követően a menedékkérőket - legalábbis elméletben - a 20 kilométerre lévő Gjaderbe szállítanák. Ott három különböző létesítményt építettek: egy befogadóközpontot a menedékkérők számára, egy a kitoloncolandó menekültek számára fenntartott létesítményt és egy fogvatartási központot. A táborok azonban konganak az ürességtől, s ha a luxembourgi bírák nem Meloniéknak adnak igazat, akkor ez jó ideig így is marad.