„Tizenegyedik éve vezetek túrákat, sok különleges esettel találkoztam már, de ilyennel ezen a környéken még nem” – közölte lapunkkal Demecs Norbert túravezető, aki a közösségi médiában a hétvégén hívta fel a figyelmet a Mátraháza környékén, az erőben talált fedél nélküli csatornaaknákra. Hogy mit keresnek ezek az erdőben, arról lapunknak elmondta: a Mátra vízben szegény hegység, ezért a '70-es évek végén létrehozták a Csórréti-víztározót, amely ellátja a Felső- és a Központi-Mátra településeit ivóvízzel. Ehhez a csatornázást is meg kellett oldani, azért is, mert Kékestetőn már évtizedekkel korábban megépült a gyógyszálló, majd a sípálya és az éttermek, amelyek jelentős vízigényéet ki kellett elégíteni. A Mátra erdeit így behálózza a csatornarendszer. „Úgy láttam, hogy ez a csatorna, amit az útvonalunkon találtunk, üzemen kívüli, az alján nem volt víz, csak száraz levelek. Ettől függetlenül erre oda kellene figyelni, hiszen komoly baleset történhet, ha valaki beleesik. És itt nemcsak emberekről van szó, hanem az erdőben élő vadállományról is: őzek, muflonok, rókák és kisebb emlősállatok népesítik be a Mátrát.”
A túravezetőtől azt is megtudtuk, hogy az általuk bejárt túraútvonalon körülbelül 20-30 méterenként a legtöbb csatornafedél hiányzott. Ez egy régi szervizút a sípálya mellett, Mátraháza–Veronika-rét környékén, a turistatérkép is jelöli mint járható ösvényt. Miután a közelben van a Kékesre vezető műút, így a nehéz csatornafedeleket nem kellett messzire cipelniük azoknak, akik valószínűleg ellopták ezeket. Norbert csapata a hétvégén vastag faágakkal fedte le az üregeket, megakadályozandó, hogy valaki beleessen ezekbe, de ez csak ideiglenes tűzoltás. A túravezető azt kéri, hogy ha valaki hasonlót lát a Mátrában bárhol, értesítse őt, hogy bejelentést tehessen az illetékes szervezetnek.
A Heves Megyei Vízmű Zrt. dolgozói kedden felmérték a helyszínen, pontosan hány fedlap tűnt el, hogy mihamarabb pótolják a hiányzó műtárgyakat - mondta lapunknak egy név nélkül nyilatkozó munkatárs. Hozzátette: sajnos nem egyedi esetről van szó, a vasból készült fedlapoknak gyakran lába kél. Régebben Mátrafüred és Sástó között szedték fel ezeket ismeretlenek, aztán Mátraháza környékén. Annak ellenére, hogy ezeken szerepel a vízmű logója, és elvileg hivatalosan nem lehetne értékesíteni, a tolvajok mégis megtalálják a módját annak, hogy eladják, például előtte felaprítják a fedlapokat. Ezért mostanában inkább betonból készült aknafedeleket használnak. Természetesen feljelentést is tesznek, de az elkövetőket jellemzően nem sikerül elfogni. A vízmű munkatársa azt nem tudta megmondani, hogy ezek a csatornák használatban vannak-e, mert amíg nem mérik fel a helyszínen, addig nem tudják, pontosan mely létesítményekről van szó. Így arra sem tudott válaszolni, hogy nem lehet-e egyszerűen bebetonozni ezeket.
De hogyan lehet és lehet-e egyáltalán értékesíteni egy csatornafedelet? A csatornafedelek, illetve egyéb, fémlopással veszélyeztetett tárgyak (kábelek, közszolgáltatások különféle fémanyagai, szobrok stb.) leadása szigorú eljárásrend szerint történhet - tudtuk meg egy fémhulladék-felvásárlással foglalkozó cég vezetőjétől. A leadónak kérelmeznie kell a NAV-nál, ha ilyen anyagtól kíván megszabadulni, a leadás a megjelölt kereskedő telepére kiadott engedély alapján történhet. A leadó és a hulladék valamennyi adatát rögzíti a fémkereskedő, és naponta jelenti a NAV-nak. Hozzátette: a jogi felelősséget a törvény elsősorban ő viseli. Az a kereskedő, aki a jogszabály rendelkezéseitől eltérően vesz át ilyen anyagot, ötmillió forintig terjedő bírsággal számolhat, illetve jogsértés esetén visszavonják engedélyét. Ezért egy legális, a NAV-nál nyilvántartott fémkereskedő nem fogja kockáztatni a működését ilyen anyagok illegális átvételével. Végül közölte: a csatornafedelek jellemzően acélöntvények, az ilyen anyagok felvásárlási ára 50-70 Ft/kg körül mozog.
