Új bonyodalmak Rákosrendezőn: még mindig nem mondott le a területvásárlásról a Habony–Garancsi-páros által felvásárolt Stockton Zrt.

– A fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Budapesti Közművek Zrt. még nem írhatta alá Rákosrendezőről szóló adásvételi szerződést az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. A Stockton Zrt. ugyanis még mindig nem nyilatkozott arról, hogy kíván-e élni elővételi jogával, vagy sem – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.

Mint emlékezetes, a mini-Dubajnak kiszemelt területről a kormányzat már adás-vételi szerződést kötött egy arab befektetővel, holott két cégnek is elővásárlási joga volt Rákosrendezőre. Az egyik társaság a Budapesti Közművek Zrt. volt, a másik a Habony Árpád és Garancsi István által idén januárban felvásárolt Stockton Zrt. A főváros jelezte, hogy élne elővásárlási jogával, amire a kormány – saját korábbi állításaival szembemenve – február elején rábólintott. A Stockton Zrt. azonban egyelőre nem nyilatkozott az ügyben: nem mondott le elővásárlási jogáról és nem jelezte azt sem, hogy élne azzal. Ha mégis élne a jogával, akkor egyenlő arányban válhatnak a terület tulajdonosává. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint a Stockton Zrt. nem fog élni elővásárlási jogával. Azt nem tudni, honnan tudja, hiszen elvileg egy magáncégről van szó. A nyilatkozattételi határidő mindenesetre még nem járt le. Karácsony Gergely főpolgármester viszont már hivatalos levélben jelezte Lázár János építési miniszternek, hogy várja a személyes egyeztetésre a szerződésben foglaltakkal kapcsolatban.

Időközben válaszokat kaptunk a MÁV-tól a rákosrendezői terület eladásának előkészítésével kapcsolatos kérdéseink egy részére is. Igaz, arról például nem közöltek pontos adatokat, mennyit költöttek a területen lévő ingatlanok bérlőinek kártalanításra. A „MÁV-csoport saját céges belső erőforrásaink átcsoportosításával fedezte a rákosrendezői ingatlanok eladásának előkészítését, az üzleti tervtől elkülöníthető többletköltségük nem volt”. A legjelentősebb tételt az eladásra kínált 130 hektáron lévő ingatlanok bérlőinek és tulajdonosainak kártalanítása jelentette. Mint írták, több tízmillió forintot fizettek ki a 10 tulajdonjoggal, illetve bérleti szerződéssel bíró lakó és cég részére. De ez sem volt elég a sikerhez. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a MÁV egy évvel ezelőtt – tehát még az Egyesült Arab Emírségekkel kötött megállapodás aláírása előtt előtt – indította el a mintegy 83 bérleti és egyéb használatot biztosító szerződés megszüntetését célzó egyeztetéseket, illetve felszólította a jogcím nélküli használókat a terület elhagyására. A kiürítési eljárásokat azonban az Emirátusok által kijelölt céggel, az Eagle Hills Zrt.vel kötendő szerződés idén januári aláírására sem sikerült lezárni. A fővárosi önkormányzat vételi szándékának bejelentése, illetve annak a kormány általi elfogadása óta pedig nem is foglalkoznak a kérdéssel. Holott lenne még feladat.

A rákosrendezői ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés egyik feltétele az, hogy az ingatlanok tulajdoni lapján lévő perfeljegyzéseket törölni kell. Csakhogy a területről száműzöttek közül többen pert indítottak.

A lakók közül kettővel nem sikerült megállapodni. „Nem a vasúttársaságon múlott a megállapodás, az érintettek olyan lakásbérleti (örökbérleti jog) szerződéses feltételeket fogalmaztak meg, amelyek a lehetőségeinket jelentősen meghaladják, illetve épp a törvényes bérlők rovására tenné aránytalanná a kiürítési folyamatot” – magyarázta a Népszavának a MÁV. Nem volt problémamentes a cégekkel való alkudozás sem. Az 56 üzleti partner zömével ugyan meg tudtak egyezni, de első körben négy cég perre vitte a dolgot. Egyikük később visszalépett. A MÁV friss tájékoztatása szerint ugyanis „jelenleg három üzleti bérlővel és két lakóval van folyamatban peres eljárás”. A költségekre vonatkozó kérdésünkre annyit válaszoltak, hogy eddig mintegy 250 ezer forintot fizettek ki bírósági illetékként és végrehajtási költségként. Az ügyvédi díjról szemérmesen hallgattak. A terület, illetve a közbeszerzési pályázatok, illetve az előzetes tájékozódó ingatlanfejlesztési pályázat költségei vélhetőleg szintén tízmilliókra rúgtak.

A perek befejezésére, illetve a bérlőkkel való további egyeztetésekre nem költenének többet. Lapunk kérdésére azt írták, „a magyar állam és a vevő között megkötött adásvételi szerződés rendelkezése szerint az ingatlanokon lévő felépítmények kiürítésének kötelezettsége az eladót terheli”. Vagyis a MÁV a kiürítéssel lezártnak tekinti az ügyet, a pereket már a vevőre hagyná. A főváros nem így gondolja. „A MÁV feladata a perek lezárása” – mondta lapunknak korábban Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki szerint a terület birtokba adásakor meg kell kapniuk a bérlők listáját. Ezeket a szerződéseket egyenként fogják áttekinteni. A főváros saját szabályai ugyanakkor tiltják az elhelyezés nélküli kilakoltatást.