kongresszus;Kulcsár Krisztián;Magyar Péter;TISZA Párt;

Zajlik a Tisza Párt kongresszusa, Kulcsár Krisztián volt MOB-elnök is megjelent

Beszédében elmondta, hogy az állami sportirányítás szerinte kaotikus, átláthatatlan, a döntések sokszor egy emberen, a miniszterelnökön múlnak.

Beszédet mondott a Tisza Párt szombati kongresszusán Kulcsár Krisztián, az 1992-es barcelonai olimpia és a 2004-es athéni olimpia ezüstérmes párbajtőrözője, aki 2017 és 2022 között volt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke.

Kulcsár Krisztián leszögezte, a magyar sport nemzeti kincs, aminek hagyományaira és eredményeire mindannyian büszkék lehetünk. Olyan örökség, melyet felelősséggel, szakértelemmel, gondos odafigyeléssel kell ápolni. A sport 2010 óta stratégiai ágazat Magyarországon – folytatta –, ennek megfelelően soha nem látott mértékű politikai támogatottságot és jelentős állami forrásokat kapott. Ám szerinte óhatatlanul felmerülnek kérdések:

  • sikerült-e a sportnak beteljesítenie társadalmi küldetését?

  • az elért eredményesség tükrözi-e az óriási pénzügyi ráfordítást és a politikai figyelmet?

  • milyen hatással van a sport megítélésre, hogy a közpénzek felhasználása átláthatatlan, emiatt rávetül a tisztességtelenség árnyéka?

Ezt követően többek közt kiemelte, hogy Magyarországon a születéskor várható élettartam a negyedik legalacsonyabb az Európai Unióban. A lakosság 33 százaléka elhízott, míg a 15 éves fiatalok 25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – ez az egyik legrosszabb arány az EU-ban. Egy felmérésben a magyarok 74 százaléka válaszolta azt, hogy ritkán, vagy soha nem sportol.

„Ezek a számok kijózanítóak és egyértelműen számon kérhetők a sport hazai berendezkedésén is”

– jelentette ki, majd megállapította, hogy háttérbe szorult a sport társadalmi egészséget szolgáló mivolta.

Kulcsár Krisztián úgy folytatta, nem elfogadható, hogy a kormányzati figyelem kizárólag a versenysport eredményességére összpontosít, miközben a magyar társadalom egészségügyi mutatói az EU legrosszabbjai közt vannak.

A teendők szerinte a következők:

  • több forrás kell a szabadidősport programokra,

  • a testnevelést és a gyermekek sportolásának támogatását nem csak papíron kell kiemelt célként kezelni,

  • olyan rendszer kell, mely előbb megszeretteti a mozgást a gyerekekkel, majd képességeik és igényeik szerint segíti őket tovább a szabadidősport vagy az élsport irányába.

Ezután arról beszélt, 2010 után politikusok és politikai kinevezettek foglalták el a szövetségek, egyesületek és sport-köztestületek vezető székeit. Az állami sportirányítás szerinte kaotikus, átláthatatlan, a döntések sokszor egy emberen, a miniszterelnökön múlnak, „talán ezen a legkönnyebb változtatni”.

Kulcsár Krisztián beszédében mindemellett azt is közölte,

  • független és kompetens sportirányítás kell,

  • a sportinfrastruktúra-fejlesztés a jövőben kizárólag fenntarthatósági és kihasználtsági elvek mentén történhet,

  • a sport állami finanszírozását átláthatóvá kell tenni,

  • a taón keresztül érkező finanszírozási összegeknek költségvetési tényezővé kell válniuk,

  • minden sportfinanszírozási ügyletet ellenőrizhetővé kell tenni.

A rendezvény házigazdája korábban elmondta, hogy színpadra fognak állni országosan elismert szakemberek, akiknek véleményére, elképzeléseire feltétlenül számítanak. De amit elmondanak, az nem a Tisza egyes szakterületeken kialakított végső álláspontja, hanem az ő véleményük, egyben hozzájárulásuk a Tisza közös gondolkodásához. „Dolgozunk tovább velük munkacsoportokkal a végső álláspontunk kialakításán” – hangsúlyozta.

Kulcsár Krisztiántól a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökeként a tagság 2021-ben vonta meg a bizalmat. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

A Tisza Párt kongresszusára több ezer ember ment el a Hungexpóra szombaton.  Kulcsár Krisztiánon kívül megjelent beszédet tartani Ruszin-Szendi Romolusz volt vezérkari főnök és Bódis Kriszta pszichológus, író is. Egy presszó 1100, egy ásványvíz 880 forintba került, a Tisza Párt kitűzőit 990 forintért lehet megvenni. 

A kisebb településeken egyre kínosabb helyzetekhez vezet, hogy 16 éve változatlan a köztisztviselők illetményalapja, miközben helyben azt látják, hogy a pedagógusok bérét rendezi a kormány.