futball;sérülések;labdarúgó Bajnokok Ligája;

A tavalyi BL-döntőben is parádézott a Madrid, idén már a korábbinál is nehezebb dolga lesz

Kórházak a város szélén

Az előző évadban 4123 sérülés történt az öt topligában, és ez az irdatlan szám várhatóan ebben a szezonban sem csökken, sőt…

A mostani évadról – értelemszerűen – még nincs végleges adat, ám a 2023–2024-esről van: az előző szezonban összesen 4123 sérülés történt az öt elitbajnokságban, az angolban, a franciában, a németben, az olaszban és a spanyolban. Becslések szerint ez 732 millió eurójába került a topligák klubjainak.

A Premier League-ben egy esztendő alatt 15 százalékkal nőtt a sérülések száma annak megfelelően, hogy a FIFA és az UEFA egyre csak bővíti a versenynaptárt. A Profi Labdarúgók Szervezete és a La Liga szerint a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség „megsérti az európai versenyjogot”, a profik szervezete – akárcsak a francia játékos-szakszervezet – már jogi lépéseket is tett a FIFA ellen a program szűnni nem akaró kiterjesztése miatt.

A tiltakozás egyelőre falra hányt borsó. Az évad végén 32 csapatos klubvilágbajnokságot rendez a FIFA az Egyesült Államokban, az UEFA pedig előrevetítette: esetleg Amerikában is játszhatják majd a Bajnokok Ligája néhány mérkőzését, talán a döntőjét is.

Nyilván nincs elég utazás.

Eközben a Real Madrid 36 sérülést szenvedett el ebben az idényben (idáig), a védelemből Dani Carvajal, Eder Militão, David Alaba gyakorlatilag az egész szezonra kidőlt – Alaba hangyányi időre visszatért, majd újra megsérült –, ami persze erősen befolyásolja a címvédő királyi gárda helyzetét a spanyol bajnokságban és a BL-ben. A 36 sérüléshez képest Carlo Ancelotti eddig varázsló módjára oldotta meg a már-már képtelennek tetsző feladatot, azaz mindenütt versenyben tartja a sok sebből vérző gárdát, ám az, amit a fehérek művelnek, kötéltánc a felhőkarcolók között.

Újabban az Arsenalra is rettenetesen rájár a rúd, hiszen nemhogy a teljes csatárhármast, de a beugró negyediket is nélkülözni kell. Bukayo Saka régóta nem játszik, Gabriel Jesus a közelmúltban dőlt ki hosszú hónapokra, és így járt legújabban Kai Havertz is.

A csatár kieséséről Arteta azt mondta: „Várható baleset volt ilyen őrült forgalomban.”

Ráadásul Gabriel Martinellit sem lehet bevetni, így aztán a Liverpoolt hét pont hátránnyal követő „ágyúsoknak” lehetetlen küldetést kellene teljesíteniük, akkora a hendikepjük. Amúgy az Arsenal már az előző évadban is „klinikai” eset volt: 23 sérülést, a játékosok szempontjából 898 kiesett napot és 108 kihagyott meccset számolt.

Sorsát a Manchester City sem kerülte el: egy évadra kénytelen volt megválni az aranylabdás Rodritól, miközben Rúben Dias, John Stones szintén folyamatosan sérült volt, nélkülözni kellett továbbá Edersont, Nathan Akét vagy Kevin de Bruyne-t is, míg a kedden kényszerből lecserélt Akanji két hónapra dőlt ki. A szériában négyszer bajnok City jelenleg az ötödik helyen áll a Premier Ligában, azaz hosszú ideje a legrosszabb szezonját futja.

A túlterhelés következtében a leggyakoribbak – az orvosok szerint – a combizomproblémák, utána az ágyék-, térd- és bokasérülések következnek. A prevencióra nincs recept, a hajszával szemben a tudomány is tehetetlen, a minden korábbit felülmúló intenzitás tudatában legföljebb az imádság lehet a megelőzés.

De nem Nyugaton a legrosszabb a helyzet. Mármint a futballban, mert különben – kiváltképp innen nézve – súlyosan hanyatlik az a világ, miközben minden más tekintetben prosperál a fényes Kelet, Azer-
bajdzsán, Fehéroroszország vagy Magyarország. A labdarúgást illetően van még kis köhögés, a hazai bajnokságban a megannyi légiós akadémistával megvadított felcsúti faluoroszlán az első, Diósgyőrben pedig a hangoskodásra hajlamos sportigazgató közzétette: csak olyan játékosokat akar látni maga körül, akik fejjel mennek a falnak.

A Real Madrid harminchatja ide vagy oda, a miskolcinál nincs nagyobb sérülésveszély.

Szériában nyeri a Serie A a világ legjobb bajnoksága címet, ami Kéri András Dániel olasz futball-szakértő és televíziós szakkommentátor szerint nem meglepő, mert Itáliában a foci a kulturális örökség része, csakúgy, mint a művészet és a gasztronómia. És ezt a hagyományt szenvedélyesen ápolják is.