2020-ban indult útjára, kiemelt állami beruházásként valósult meg a Nemzeti Filmintézet (NFI) fóti stúdiókomplexumának átfogó fejlesztése. Négy új, összesen 10 ezer négyzetméternyi új műteremmel, 20 ezer négyzetméter kiszolgálóhelyiséggel és 135 ezer négyzetméter zöld területtel bővült az NFI Stúdió, filmiparunk 80-as évek óta működő gyártó bázisa. A csütörtöki avatóünnepély fényét emelte Orbán Viktor miniszterelnök, akit ütős beszéddel is készült, így sok tér nem jutott a sajtónak. Mesterlövészek, kiemelt biztonsági intézkedések, még toalettre is csak biztonsági őrök kíséretében lehetett kimenni a kijelölt, elszeparált területről. Arról pedig, hogy kérdezni lehessen, még csak álmodni sem volt érdemes. Elvégre ez egy megnyitó ünnepség volt, nem sajtótájékoztató. Tudjuk már, hol a helyünk.
„Nekem a film olyan, mint halnak a víz, nem tudok meglenni nélküle” – kezdte Orbán Viktor a beszédét egy Sándor Pál-idézettel – igaz, Orbán nem nevezte meg a citátum forrását.
Hozzátéve: mi, magyarok benne akarunk lenni a filmek tengerében és már a némafilmek esetében is élvonalban voltunk, hiszen vérünkben a filmgyártás. Arról nem is beszélve, hogy Hollywoodot olyan magyar (zsidók) alapították, mint Zukor Adolf és William Fox. Szóba hozta még Wood Allent, jelesül, hogy a rendező miképp jellemezte Egri Lajos könyvét a forgatókönyvírásról. Orbán kifejtette aziránti meggyőződését, hogy a kommunizmus bukásában nagy szerepet játszottak a magyar filmek, mert annak idején ő is a filmklubokban fedezte fel azt a szabadságot, amit elvettek a tőlünk. Ahogy fogalmazott: itt érette meg, hogy nincs olyan, hogy lassú reform, és abba kell hagyni a tötyörgést a homokozó kűrül. „Kommunisták le, szovjetek ki!”
A miniszterelnök szerint a művészet szabad, a kreativitásba nem szól bele a kormány, de az ipar fejlesztéséhez szükség van az államra. Érvelése szerint több mint beszédes, hogy az óriási meghatalmazással újraválasztott Donald Trump milyen vehemenciával és erővel állt neki az amerikai filmipar megreformálásához. Orbán ezzel arra utalt, hogy Trump kinevezte az őt támogató Sylvester Stallonét, Jon Voightot és a nyíltan antiszemita Mel Gibsont Hollywoodért felelős különleges megbízottá – jelentsen is ez bármit. Ezzel összecsengett Orbán kiszólása is, mely szerint a filmes világban szép számmal vannak liberálisok, akik „nem éppen barátai a mai nemzeti kormánynak”, azonban a nemzeti kormány beruházásával „az a filmes is jól jár, aki nem ránk szavaz”. Ezt pedig mindenki tartsa fejben, hiszen a most lezajlott 42 milliárd forintos projekt minden idők legnagyobb állami stúdiófejlesztése.
Persze, tudjuk, ez a külföldi stábok idecsábítása miatt fontos, akiknek a jelenléte nem csak gazdasági szempontból mérvadó, hanem a „példamutatásuk nélkül a magyar filmművészet provinciálissá válna”. Nem mellékesen a miniszterelnök szerint a kétezres évek elbaltázott filmpolitikája miatt mintegy 200 millió dollártól esett el a magyar állam, ezen pedig rajtavesztettek a magyar emberek, de a nemzeti kormány nem törődhetett bele ebbe.
Ekkor jött Orbán beszédében a meghökkentő fordulat. Ugyanis a miniszterelnök rehabilitálta a korábbi kormánybiztost, Andy Vajnát.
„Volt olyan kegyes hozzánk a Jóisten, hogy megsegíttet bennünket egy olyan emberrel, aki értette, mitől működik egy film. Andy Vajnát mindörökre a szívünkbe zártuk és nem lehetünk eléggé hálásak, óriások vállán állunk”. Kiemelve: ő hozta létre azt a rendszert, mely a Nemzeti Filmintézet alapjait képezi. Hovatovább, Vajna csalolgatta ide a hollywoodi produkciókat, mely a miniszterelnök szerint évente több mint százmilliárd forintos nemzetközi produkciós költést vonz. Orbán állítja, „Andy tudása eredménye”, hogy nem csak a filmek, hanem a pénztárgépek is pörögnek, hiszen a magyar filmipar több mint húszezer embernek ad munkát. Orbán célja, hogy a kontinensen jelenleg legtöbb bármunkát kiszolgáló Egyesült Királyságot is maga mögé utasítsa Magyarország. „A mi parlamentünk is másfél méterrel hosszabb, mint a londoni!” – méregette össze a Kossuth téri épületet a Westminster-palotával Orbán.
A fóti Mafilm
Fóton 1980-ban kezdődött el egy új filmgyártó telephely kialakítása, amely 1982-ben a Máriássy stúdióval nyitotta meg kapuit, majd a Huszárik műteremmel és számos szabadtéri díszlettel bővült. A hazai alkotások mellett már a ’80-as évek elején is világhírű szuperprodukciók forogtak, mások mellett Woody Allen, Harrison Ford, Geraldine Chaplin, vagy épp Arnold Schwarzenegger főszereplésével. Az összesen több mint 30 hektár területű fóti stúdiókomplexum, az NFI Stúdió egyedülálló adottságokkal rendelkezik, könnyen alakíthatók a középkori és reformkori város szabadtéri díszletegyüttesei. A fegyver-, kellék/berendezés- és jelmeztára mellett a Szárnyas fejvadász 2049 vagy a Terminator: Sötét végzet forgatásához használt kültéri medencéje is világhírű. Utóbbi a legnagyobb szabadtéri medence az európai kontinensen. A medence körüli tágas térnek köszönhetően óriás méretű díszletekbe is bele lehet foglalni, ami jelentősen megkönnyíti a vizes vagy részben víz alatti jelenetek felvételét.
A miniszterelnök szavait vastaps követte, ami több szempontból is meglepő volt – a Vajna-korszak vége nem volt felhőtlen. A „nemzeti” oldal ugyanis kulturkampfot hírhedett az egykori kormánybiztos ellen, mondván, nincs elég nemzeti szívet melengető film. (A szóbeszéd szerint ez is közrejátszott Vajna halálában.) Utána meg tisztogatni „kellett”: a Magyar Nemzeti Filmalapból így lett Nemzeti Filmintézet, az akkori igazgatót, Havas Ágnes t pedig furcsa körülmények között menesztették. Pedig pont ez a Vajna-korszak hozta el a modern magyar filmművészet legnagyobb sikerét, a Nemes-Jeles László rendezte Saul fia Oscar-díját. A serpenyő másik oldalán pedig ott a több mint hétmilliárd forintos állami támogatással készült Most vagy soha! című Petőfi-film, melynek forgatókönyvírója, Szente Vajk is jelen volt a fóti ünnepélyen. Csak nem ő rendezte a vidéki kőszínházak hakni stílusában készült ünnepi műsort?! De mindegy is, szót sem érdemel.
