Végül „az energiabiztonság kérdése” tűnt elégségesnek, hogy hétfőn a magyar kormány is elfogadja az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. Bár a rendes ügymenet szerint ez egy jogi formaság - miszerint hathavonta meg kell újítani a szankciókat-, Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy a Külügyminiszterek Tanácsa vitassa meg az ügyet.
Decemberben még azért kívánta a magyar kormány elhalasztani a szankciók meghosszabbítását, mert Donald Trump új amerikai elnök szerintük új helyzetet hozhat a háborúban. Orbán Viktor és a magyar kormány többször állította Trump kampányígéretére hivatkozva, hogy a republikánus elnök gyorsan békét fog teremteni. Egy novemberi rádióinterjújában Orbán Viktor még azzal riogatott, hogy Biden újraválasztása esetén az amerikaiak azt fogják elvárni, hogy a nemzeti össztermék 3-4 százalékát költsék a NATO tagok a védelemre a mostani elvárt 2 százalék helyett. Az akkori reményei szerint csakis Trump elnöksége mellett lehet „békeköltségvetést” készíteni.
Orbán Trumppal kapcsolatos jóslatai úgy tűnik nem váltak be.
Még hivatalba lépése előtt bejelentette a megválasztott amerikai elnök, hogy a NATO tagállamoknak a GDP öt százalékát kellene védelemre fordítani. A háború pedig nem csak, hogy nem zárult le egy nap alatt, de újabb szankciókkal és vámokkal fenyegette meg a Kremlt az új elnök, amennyiben nem ülnek tárgyalóasztalhoz.
Ebben a helyzetben érkezett az újabb magyar kifogás, mégpedig az energiabiztonság ürügyén. Ukrajna január elsejétől nem szállít Szlovákia felé orosz földgázt, mert lejárt a korábbi szerződés. Igaz, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozata szerint Ukrajna partner abban, hogy segítsen a közép-európai országok ellátásán, és megvizsgálják, hogyan lehetne például Azerbajdzsánból szállítani a földgázt.
Múlt héten a magyar kormány számos fronton hangoztatta, hogy szerintük véget kell vetni a szankcióknak, de hétfőn Szijjártó Péter végül beadta a derekát a külügyminiszterek ülésén a szankciók meghosszabbításával kapcsolatban. Állítása szerint megkapta a szükséges biztosítékokat a támogatásért cserébe. Magyar kérésre ugyanis napirendre vették az energiabiztonságot, és az Európai Bizottság kiadott egy állásfoglalást, amely főleg a tengertől elzárt tagországok- így Magyarország és Szlovákia-, kőolaj- és földgázellátásáról szól.
Bár Szijjártó úgy hivatkozott a dokumentumra, mint ami „kikényszerítette” az EU-tól, hogy végre foglalkozzon a tagállamok energiabiztonságával, az elfogadott, jogilag nem kötelező erejű anyag nem sok újdonságot tartalmaz.
Az Európai Bizottság folyamatosan vizsgálta tagállami szakértők bevonásával is az ellátás biztonságát, és az eredmények szerint az Ukrajnán keresztül haladó gázszállítás leállítása nem veszélyeztetik az EU energiabiztonságát. Az Európai Bizottság már 2022 májusában, vagyis mindössze néhány hónappal a háború kezdete után, elkülönített 300 milliárd eurót azért, hogy segítsen leválni a tagállamoknak az orosz energiáról. A hétfőn elfogadott ígéretek szerint- ahogy eddig is-, a Bizottság folyamatosan tárgyalni fog a tagállamokkal és Ukrajnával az energia kérdéséről, igaz, Ukrajnának nem írhatják elő, hogy a saját területén áthaladó infrastruktúrát hogyan használja. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a döntés utáni sajtótájékoztatón a Reuters kérdésére elmondta, mivel ez a nyilatkozat számított Magyarországnak, ezért fontos, hogy megszületett ez a döntés.
A lengyel külügyminiszter reméli, ez egy magyar tanulási folyamat
Nem ez az első eset, hogy a magyar kormány vétóval fenyeget a szankciók és Ukrajna kapcsán. A mostani helyzet azonban azért is különös, mert ha kitartottak volna a fenyegetése mellett, akkor január 31-én lejáró szankciók értelmében az Orosz Nemzeti Bank ismét hozzájutott volna ahhoz a kétszáztíz milliárd euróhoz, amelyet az EU-ban befagyasztottak.
Korábbi magyar fenyegetések esetében többször kellett elhalasztani újabb szankciós csomag elfogadását, valamint Magyarország aktívan akadályozta Ukrajna EU-s támogatását is. A magyar vétót Ukrajna hivatalos EU-tagjelöltségéről úgy oldották fel, hogy a magyar miniszterelnök kiment a szavazás pillanatában „kávézni”, így nem volt ellenszavazat a döntés meghozatalkor 2023 év végén. Az Ukrajna pénzügyi támogatását jelentő ötven milliárd euró megszavazásához pedig külön EU-csúcsot kellett összehívni tavaly év elején, amely összeg egyébként hiteleket és közvetlen támogatásokat jelent, komoly reformfeltételek és kötelezettségek ellenében Ukrajna számára.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Donald Trumpnak is komoly szerepe volt abban, hogy Magyarország beadta a derekát és a magyar kormány végre látja a szankciók értelmét. Az EU soros elnökét is adó Lengyelország miniszere az energiabiztonsággal kapcsolatban a Népszava kérdésére azt mondta, nem emlékszik egyetlen magyar támogató nyilatkozatra sem, amikor Oroszország elvágta a Lengyelországba irányuló gázszállításokat, de reméli, hogy van egy tanulási folyamat a magyaroknál, és átérzik egymás fájdalmát.
