Némiképp ironikus, hogy a Közel-Kelet több fegyveres konfliktusának cassus bellijeként szolgáló kőolaj akár a béketeremtés eszköze lehet az Ukrajnában zajló háborúban. Donald Trump amerikai elnök csütörtökön videoüzenetet küldött a tegnap véget ért davosi Világgazdasági Fórum résztvevőinek, amelyben megosztó politika karakteréhez hűen nagyszabású bejelentéseket tett.
Az üzenetben elmondta, hogy kéréssel fordul majd a kőolaj-exportáló országokat tömörítő OPEC csoporthoz, hogy csökkentsék a kőolaj világpiaci árát. „Ha ár csökken, az Oroszország és Ukrajna közötti háború is azonnal véget érne” – fogalmazott. „Jelenleg az ár elég magas ahhoz, hogy a háború folytatódjon, le kell szállítanunk és véget vetni annak a konfliktusnak – tette hozzá Trump, aki nemzetközi kapcsolatok rendezésében is gyakrabban használ kalapácsot, mint a vésőt. Az OPEC szervezetnek 12 kőolaj-exportáló állam a tagja, köztük Szaúd Arábia, amely az Washington szoros szövetsége nemcsak a Közel-Keleten, de a globális színtéren is.
A szervezet globális olajszükséglet 30 százalékának kielégítéséért felelős, egy általa hozott árcsökkentés drámai hatással lehet az olaj világpiaci árára.
Az ukrán Kyiv Independent a neves külpolitikai folyóirat, a Foreign Policy elemzését szemlézte, amelyből kiderül: az olaj világpiaci árának csökkenése megfosztaná Oroszországot a háborús gépezetének fenntartásához szükséges legfontosabb anyagi forrástól. Ugyanakkor az elemzés arra is rámutat, hogy egy hasonló intézkedés csak hónapok múlva éreztetné a hatását az orosz katona-ipari komplexumban.
Donald Trump közölte, lehet, hogy megszünteti a természeti katasztrófák kezeléséért felelős amerikai ügynökségetHosszútávon nemcsak az OPEC lehetséges döntése, de Trump a napokban aláírt elnöki rendeletei is veszélyezteti a Kreml háborújának finanszírozását, jelesül az „nemzeti energia vészhelyzetről” szóló dokumentum. Ez az intézkedés hatályon kívül helyezi Joe Biden utolsó hónapjaiban bevezetett tilalmát, amely az USA keleti partja, a Mexikói-öböl és Bering-tenger alaszkai partvidékén elérhető part menti olajkitermelést érintette, valamint a megszünteti a szövetségi kormányzat elektromos autókat előállító autógyárak adókedvezményeit. Vészhelyzetről korántsem beszélhetünk, hiszen már a Biden-adminisztráció idején is az USA volt a világ legnagyobb kőolaj és földgáz előállító országa, köszönhetően a nyugat-texasi Permian-medencében zajló olajbummnak. A fracking, azaz a repesztéses földgázkitermelés technológiája az USA földgázkitermelési kapacitásához járult hozzá jelentősen, az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáz pedig jó alternatívaként szolgál az EU-nak az orosz gázzal szemben. Jelenleg Texas és Lousiana államban összesen öt a cseppfolyósított gáz tengeri exportjához szükséges LNG terminál épül, ezzel a 2023-as kapacitás a 2030-as évekre a duplájára ugorhat. A földgáz világpiaci bősége ha hosszú távon is, de Oroszország szénhidrogén bevételeinek elapadásához vezet majd.
A Politico is tudósított arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eljátszott a gondolattal, miszerint a hétfői brüsszeli csúcson a 27 állam-és kormányfője közül megvétózza a 200 milliárd eurónyi orosz eszköz befagyasztásának meghosszabbítását. Ám Donald Trump bejelentése keresztül húzhatja a számításait. Egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata feltette a költői kérdést: „Trump üzenete és követelései egyértelmű volt Putyin felé. Miért siklatná ki Orbán ezeket a terveket?” Az orosz-ukrán konfliktus minden bizonnyal a megbonthatatlan Trump-Orbán barátság korai szakítópróbája lehet.
