- Egy jobbra tolódott Európa kilátásai

Az elmúlt évek jelszava a zöld átmenet, a Covid és a háború volt, 2025-é a versenyképesség lesz. A gazdasági fejlődés és innováció területén Európa lemaradóban van, gyors cselekvésre, több közösségi és privát befektetésre van szükség. Amíg Amerika a kockázatosabb befektetésekkel, Kínai az állami támogatásokkal elhúz mellettünk, az európai cégek a bürokratikus terhek alatt roskadoznak.

Az Európai Bizottság (EB) elnöke várhatóan már a jövő héten bemutatja a versenyképesség javítását célzó első jelentését. Február végén pedig egy a „tiszta” (vagyis fenntartható) ipart támogató és egy a cégek terheit egyszerűsítő csomag érkezik, ennek részeként azonban lehet, hogy Ursula von der Leyen hátat fordít eddigi politikájának.

2025 az első év, hogy az előző bizottsági ciklusban elfogadott Green Deal értelmében a nagyobb cégeknek – a kis-és közepes vállalkozásokra a legtöbb előírás nem vonatkozik –, jelentést kell tenniük a tevékenységük és befektetéseik fenntarthatóságáról és az ezt javító lépéseikről. A szabályok szerint felelősség terheli a cégeket a beszállítóik működéséért is, vagyis a vállaltok nem mondhatnák többé, hogy nem tudták, hogy az EU-n kívüli beszállítóik milyen környezeti károkat okoztak esetleg figyelmen kívül hagyták az emberi jogokat, például gyerekmunkát alkalmazva.

Von der Leyen ősszel jelezte először: a bürokratikus szabályok olykor egymásnak is ellentmondanak, túl nagy befektetést igényelnek és hátrányt jelentenek a globális versenyben, a feleslegesnek ítélt rendelkezéseket mihamarabb el kell törölni a versenyképesség növeléséért. Ha a Von der Leyent is adó jobbközép Európai Néppárt (EPP) által lebegtetett módon már most, a bevezetéssel szinte egyidőben felvizeznek három nemrég elfogadott fenntarthatósági törvényt, kritikusok szerint csak ártanak Európának és a globális klímacéloknak is. Mindeközben tavaly első ízben a Föld átlaghőmérséklete másfél fokkal magasabb volt, mint az ipari forradalom előtt, vagyis éppen kudarcot vallottunk a Párizsi klímacélokat illetően.

Az Európai Zöldek EP-képviselői egy, a lapunk birtokába jutott levélben arra kérik a Bizottságot, hogy inkább segítsék a cégeket a jelentési kötelezettségek teljesítésében, mintsem töröljék el azokat. A zöldek szerint egy ilyen döntés azokat a cégeket hozná hátrányba, akik komolyan vették a feladatot, és teljesítették a követelményeket súlyos befektetések árán is. És ez nem csak az elmúlt években Nyugat-Európában sokat gyengült zöld pártok véleménye, számos piaci szereplő, köztük a négyszáz francia céget tömörítő C3D szervezet is ellenezte levelében, hogy újra tárgyalják a nemrég elfogadott törvényeket.

Nem lenne példa nélküli, ha a Néppárt a korábban általuk támogatott szabályokat bontana le, a zöld átmenetet kárhoztatva mindenért, főként a német ipari lobbi és a tavaly jelentős tüntetéseket szervező mezőgazdasági szektor kedvében járva. Tavaly év végén a Néppárt az erdőirtást csökkentő törvényt akarta átírni még életbelépése előtt a szélsőjobb támogatásával. Hosszas egyeztetés után végül a törvény érdemi elemeit nem tudták megváltoztatni, de a szabályok alkalmazását egy évvel kitolták.

A német Manfred Weber által vezetett EPP láthatóan nem fél a többi centrumpárt – liberálisok, szocialisták és zöldek –, zsarolásától. Európában senkinek sincs egyedül többsége, de az EPP nemcsak az Európai Parlament legnagyobb frakciója, ő adják a legtöbb biztost a Bizottságban és a tagállamokat tömörítő Tanácsban is megkerülhetetlenek.

 aki retorikában szívesen csatározik Orbán Viktorral. Az atlantista, de Ukrajnát támogató szélsőjobb alkotta Európai Konzervatívok és Reformerek frakció (köztük van Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, az Olasz Testvérek  és a lengyel Jog és Igazságosság) az előző ciklusban még egyértelműen távol volt az erőközponttól, mára rendszeres az együttműködés az EPP-vel, az EB egy fontos alelnöki posztját is az olasz Raffaele Fitto kapta.

Tőlük is jobbra áll a magyar miniszterelnök által gründolt Patrióták Európáért (PfE) frakció (itt ül a francia Marine Le Pen pártja és az Osztrák Szabadságpárt is), a velük való közösködés már több magyarázkodást igényel az EPP részéről. A biztos jobboldali többség viszont csak úgy jön ki, ha a többek közt a német AfD-t és a Mi Hazánkat is magában foglaló Európa-ellenes Szuverén Nemzetek Európája is velük szavaz. Brüsszeli berkekben ezt „Venezuela-koalíciónak” is nevezik, mert első ízben a venezuelai helyzetet értékelő EP-jelentésben szavazták így le a centrista álláspontot.

Más témákban a szélsőjobboldali álláspont már a fősodor része. A migrációval kapcsolatban korábban elképzelhetetlennek gondolt tervek, például az EU-n kívüli gyűjtőtáborok is idei tárgyalások alapját kérdezhetik. Az illegális határátlépések és azok kitoloncolása, akik nem kaptak menekültstátusz valós probléma. Kérdés, hogy a jobbról és szélsőjobbról érkező nyomásra milyen új tervek születnek, amikor a tagállamok még csak most ültetik gyakorlatba a tavaly elfogadott szabályokat.

Az elmúlt évek trendje, hogy az EU azért fizet a szomszédos országoknak, hogy még ott „kezeljék” a problémát. A minap jelentette be a Frontex, az EU határvédelmi ügynöksége, hogy 2024-ben 40 százalékkal csökkent az illegális határátlépések száma, ez nagy politikai győzelem a jobboldalnak. A győzelmi hírekbe legtöbbször nem fért be, hogy a török, tunéziai vagy líbiai szervek sokszor a menekülők alapvető jogait sem veszik figyelembe, rendszeresen születnek jelentések fizikai erőszakról és brutális körülményekről a határokon és a táborokban.

Egy másik kiemelt téma, a védelempolitika esetében sokkal nagyobb az egyetértés a jobb és baloldal között; itt az oroszpárti szélsőjobbnak kevés lapot osztanak. A tagállamok és pártcsaládok elsöprő többsége továbbra is a megtámadott Ukrajna támogatását szorgalmazza. Azt viszont még a magyar kormány sem kérdőjelezi meg, hogy az elmúlt éveknél többet kell a védelemre költeni. Donald Trump nem is alaptalan kritikája szerint kontinensünk eddig túlságosan Amerikára hagyatkozott a védelem terén. A NATO új főtitkára, Mark Rutte szerint (aki holland miniszterelnökként hallani sem akart az EU-s kiadások növeléséről) akár a szociális kiadások visszafogásával is pénzt kell előteremteni a hadiipar támogatására. Mások közös uniós hitelt javasolnak: az irány egyértelmű, de a döntéseknek a közeljövőben meg kell születniük, hiszen évekbe telik az ipar felfutása.

Idén elkezdődnek a hivatalos tárgyalások az EU 2027 utáni hétéves költségvetéséről is, a jelek szerint az Európai Néppárt, a szocialisták, liberálisok és zöldek koalíciója elkötelezett, hogy a jövőben még több EU-s támogatást kössenek konkrét reformokhoz és a jogállami szabályok betartásához. A végleges büdzsét 2026 végén kell elfogadnia az EU-nak, és itt már nem lesz elég egy puszta Európa-párti parlamenti vagy tanácsi többség, az összes tagállam vezetőjének jóváhagyása kell majd, bárki is üljön az asztalnál akkor.