A Sky News és a The Times által megrendelt poll nem okozhatott örömet sem Sir Keir Starmernek, a Labour, sem Kemi Badenochnak, a Konzervatívok novemberben megválasztott új vezetőjének. Az a Munkáspárt, mely a választáskor még 39 százalékos bizalmat élvezett, most 26, a Konzervatívok 21 (mínusz 1), a Reform UK 25 (plusz 8) százalékon állnak.
A kormánypárt minden irányban vesztett szavazatokat, összesen támogatottsága 54 százalékát. A legtöbbet, 7 százalékot, a Liberális Demokraták, a legkevesebbet, 4 százalékot a Konzervatívok kaparintottak ebből meg, míg a megkérdezettek 23 százaléka nem osztotta meg véleményét. A Nigel Farage pozícióvállalása óta egyre nagyobb magasságokat elérő Reform UK minden más párt kárára gyarapodott, egyrészt taglétszámban, másrészt kedveltségét illetően. Imponáló, hogy a féléve még a Konzervatívokra szavazók 16 százaléka ma már a szélsőjobboldali, populista pártba helyezi a bizalmát.
A YouGov kérdéseire adott válaszok arról tanúskodnak, hogy a 65 éven felüliek hátat fordítottak a Munkáspártnak, míg a Konzervatívok változatlanul "toxikus márkanévnek" számítanak. Kemi Badenoch, a jelentős brit párt mindeddig első fekete vezetője, nem ért el még áttörést, igaz, eleve kizárta a gyors döntéseket, az azonnali megoldást a Konzervatív Párt történelmi vereségére. Találóan fogalmazott, amikor "maratonnak, nem gyorsfutásnak" nevezte a kihívást, és arra is utalt, milyen nehéz feladatok tornyosulnak a párt előtt, elsőként a május eleji helyhatósági választás. Miután a következő négy, négy és fél évben nem várható parlamenti voks, a tory vezetésnek bőven van ideje visszaszerezni az emberek bizalmát, különösen a gazdaság területén. Abban Essex megye észak-nyugati részének képviselője viszont téved, hogy a Reform UK nyomulásával szemben nem kellene gyorsan cselekedni, hiszen Nigel Farage vezetése alatt immár több párttagja van, mint a több tízezres veszteséget elszenvedett Konzervatívoknak.
Az öt képviselőjéhez képest jelentős befolyással bíró Reform UK-vel kapcsolatban Sir Keir Starmernek is vannak problémái. A The Telegraph politikai főszerkesztője, Ben Riley-Smith érdekes gondolatmenetbe avatta be a héten az olvasókat. A munkáspárt első embere arra a következtetésre jutott, hogy a következő választáson már nem csak egy hagyományos centrista konzervatív pártot kell legyőznie, hanem egy sokkal szúrósabb populista jobboldali erővel kerül szembe. Ez a felismerés arra is utal, hogy Sir Keir rájött, az Egyesült Királyság sem immúnis a Donald Trump Amerikájában és az európai kontinensen előtérbe került szélsőjobboldali hullámmal szemben. Érezhetően omladozik a szigetország hagyományos kétpárti rendszere, és a Munkáspárt újraválasztásának útjában nem csak a toryk, hanem a Reform UK is tornyosulhat. A Downing Street 10. jelen szakaszban nem zárna ki egy választási paktumot sem a két jobboldali erő között, annak ellenére, hogy a közösségi hálókon rendkívül aktív Badenoch és Farage között jelenleg gyakran kerül sor pengeváltásra.
A brit kormányfőnek könnyebb dolga lenne, ha a lakosság a saját bőrén érezhetné, hogy jobban mennek a dolgok, nő az életszínvonal. Ennek azonban éppen az ellenkezője történik. Rachel Reevesre, az elnő női pénzügyminiszterre egyre nagyobb nyomás nehezedik a gazdaság állapota miatt. Stagnál a növekedés, gyengül a font, turbulensek a brit pénzpiacok, ennek eredményeként emelkednek a lakáshitel kamatok, hathónapos csúcsot ért el az olaj ára, szerdai adat szerint 2,5 százalékos infláció, ami magasabb, mint a jegybanki 2 százalékos cél. Westminster felfigyelt arra, hogy Sir Keir Starmer hétfői, a mesterséges intelligenciának az egészségügyben szánt átütő szerepéről tartott beszédét követő sajtótájékoztatóján nem állt ki egyértelműen Reeves mellett, nem garantálta, hogy a teljes parlamenti ciklusban ő lehet a fiskális ügyek felelőse, bár "teljes bizalmát" hangoztatta. Általános vélemény szerint a pénzügyminiszter első költségvetése, a bejelentett adó- és járulékemelések hatottak hátrányosan a gazdasági helyzetre. Miután a Downing Street 10. és 11. számú rezidenciáinak lakói közös megegyezéssel határoztak másfél évtized első munkáspárti büdzséjéről, a Labour frakció több tagja gondolja úgy, hogy Sir Keir bűnbakként állítja be Rachel Reevest.
Pekingből hazatérve, ahol kínai befektetők megnyerésén fáradozott, a pénzügyminiszter a parlamentben ígéretet tett a növekedési tervek felgyorsítására, bár arra is hivatkozott, hogy más országokban, köztük az Egyesült Államokban és Németországban is emelkednek a hitelfelvétel költségei. Reeves a jövő heti davosi Világgazdasági Fórum után ismerteti új gazdaságpolitikáját.
