Ha kis mértékben is, de tavaly egyaránt nőtt az áram- és gázfelhasználás Magyarországon – deríthető ki az Energiaügyi Minisztérium (EM) tegnapi közléséből. Áramból 41,9 terawattóra (TWh) fogyott, ami 0,9 TWh-s, 2,2 százalékos emelkedés. Földgázból 2023-hoz képest 0,8 százalékkal, 68 millió köbméterrel igényelt többet az ország. (Ez körülbelül másfél napnyi téli adag.) Így a kerekített éves szint megegyezik a 2023-as 8,5 milliárd köbméterrel. A tavalyi mennyiségből a lakosság 3 milliárd köbmétert képviselt, ami 0,3 százalékos mérséklődés. A vállalkozások és az intézmények igényei ellenben 1,4 százalékkal nőttek.
Kutatásaink szerint így tavaly az árampiacon három-, a gáz esetében pedig két éve tartó csökkenés fordult emelkedésbe. A tárca viszont inkább azt emeli ki, hogy 2021-2022-ben az áramfelhasználás még 43-44 TWh-ra rúgott, míg gázból a nemzetközi energiaválság előtti utolsó, 2021-es évben 11,2 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon. A fűtőanyag iránti keresletet azóta mintegy negyedével sikerült visszaszorítani – fogalmaznak. A megtakarítás fokozza energiafüggetlenségünket és az ellátás biztonságát, illetve hozzájárul a környezet megóvásához – szögezik le. Igaz, ez már 2023-ra is elmondható volt; tavaly pedig, az EM szerint, „megőriztük” a 2023-as év eredményeit.
Az éves adatok emelkedését, a közlés elemzése alapján, áramnál főképp, gáznál pedig kizárólag az utolsó negyedévi igényugrás okozta. A tavalyi év utolsó negyedében a KSH szerint a villamosenergia-igények az előző év hasonló időszakához képest 3,4 százalékkal nőttek. Ráadásul az EM-közlemény egy más szakaszából kiderül, hogy az immár 293 ezer háztáji napelem termelése egyelőre nem is mérhető. Pedig becsléseik szerint a saját célú háztartási áramtermelés tavaly már a teljes felhasználás 6,6 – a második-harmadik negyedévben 9 – százalékát fedezhette. Az immár 2700 megawattnyi napelem termelésének mérhetővé tételét a hálózat biztonsága és a piaci áramárak visszafogása szempontjából is üdvözölnék. A szaktárca a gáz-, szén- és olajalapú villamosenergia-termelés visszaesésének és a napelemek felfutásának tudja be, hogy az 1990-hez mért szén-dioxid-kibocsátás-csökkenés már 2023-ban meghaladta az eredetileg 2030-ra ígért, 40 százalékot; így az öt évvel későbbi vállalást 50 százalékra emeltük.
Újabb áramterhelési csúcs dőlt meg MagyarországonKevés és drága az áram Magyarországon, az államtitkár a németekre mutogatA földgázfelhasználás az MVM adatai szerint 2024. harmadik negyedében 13,8 százalékkal, 371,5 millió köbméterrel haladta meg az előző év hasonló szakának szintjét. A lakossági igények 17 százalékos mértékben ugrottak, míg a gazdaság 11,7 százalékkal vett többet. (A KSH havi jelentése szerint egyébként a lakossági emelkedés októberben 65 százalékra rúgott.) Ez elsősorban a vártnál kedvezőtlenebb időjárásnak tudható be: az EM októberi, első háromnegyedéves elemzésében még azt sem zárta ki, hogy a 2024-es gázigények 8 milliárd köbméter alá süllyednek. A gáztárolók töltöttsége „még mindig” kétharmad, „ezért” az orosz gáz ukrajnai továbbításának „a piaci áremelkedést okozó” leállítása közvetlenül nem veszélyezteti a zavartalan kiszolgálást - írják. Arról nem tesznek említést, hogy a gáztárolók az utóbbi három év legalacsonyabb szintjén állnak, hogy az ukrán gázszállítások megszűnte inkább a szerb irányú beszerzés miatt nem hat a hazai ellátásra, a piaci árak pedig az elmúlt napokban jócskán az ukrán gázzár előtti időszak szintjére estek. Ellenben ezúttal sem mulasztják el felhívni a figyelmet az „Európában” (valójában EU-szerte) legalacsonyabb lakossági rezsire. Arra azonban szintén térnek ki, hogy ez pusztán a lakossági szolgáltató számára fizetett, több száz milliárdos állami támogatásnak tudható be: a továbbra is drága előállítással és pazarló felhasználással jellemezhető, versenyképtelen Magyarország a nálunk elfogyasztott energia jó részét máig külföldről, piaci áron veszi.
A szaktárca azt is egyértelművé teszi, hogy fő célja a fogyasztás csökkentése és a zöld átállás. Ennek tükrében felhívja a figyelmet a lakossági energiatakarékossági pályázat január 20-i újranyitására. (A megfogalmazás egyébként annak tudható be, hogy első körben szinte senki se jelentkezett.)
A Greenpeace nem szólhat bele
A Békés Vármegyei Kormányhivatal megtagadta, hogy a Greenpeace Magyarország Egyesület ügyfélként csatlakozzon az MVM nyékpusztai gázkitermelésének környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához – derült ki a civil szervezet tegnapi közleményéből. Perger András klíma- és energiakampány-felelős szerint a felfoghatatlan döntés úgy nemzetközi, mint hazai alapjogokat sért, elvonná a bíróságok és az országgyűlés politikai döntési hatáskörét, ami alapján a hatóság a jövőben is megtagadhatná a válaszadást. A hivatal például azzal indokolt, hogy a Greenpeace székhelye nincs „a hatásterületen”, de a szervezetet alaptalanul politikai tevékenységgel is vádolták - közölték. A mozgalom így most az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkáránál fellebbez. A Greenpeace szerint az állami cég rétegrepesztéssel termeli ki a gázt, ami szerintük veszélyezteti a vízkészleteket és a levegőt, így az eljárás betiltását követelik. A korábban még a rétegrepesztés tényéről sem nyilatkozó MVM novemberi közleményében cáfolja a környezet veszélyeztetésének vádját, leszögezve, hogy minden előírást betartanak.
