Az ÁKK közleménye szerint kétféle kötvényt bocsátottak ki: egy 10 éves futamidejű eurókötvényt 4,5 százalékos hozammal, és egy 15 éves zöld célú kötvényt, amely 4,88 százalékos kamattal ment el, az előbbi 2 százalékpontos felárú az irányadó eurókötvényhozam felett, míg a 15 éves kötvény esetében a magyar felár 2,35 százalékpont volt. A magyar kötvények iránt – ilyen magas árak mellett – jelentős volt a befektető érdeklődés. A befolyó összeget részben általános finanszírozási célokra fordítják, a zöld kötvényből befolyó pénzből pedig a kormány a központi költségvetés egyes zöld kiadásait fedezik és refinanszírozására fordítják – olvasható az ÁKK közleményében.
Finanszírozási tervek
Az ÁKK idei, 2025-ös államadósság finanszírozási terve szerint 12 ezer milliárd forint értékben bocsátanak ki államkötvényeket, részint az idei várható 4123 milliárdos hiány finanszírozására, illetve az idén lejáró kötvények megújításra. A finanszírozási terv 2025-ben 1742 milliárd forintnyi devizakötvénnyel és hitellel számol, ennek nagyobbik felét (mintegy 1000 milliárd értékben) már bevonták a piacról. Az év második felében 281 milliárd forintos devizahitel felvétellel számolnak, ez praktikusan egy 700 millió eurós hitelfelvétel jelent, ezen felül kisebb mértékben lakossági devizakötvényeket és úgynevezett panda-kötvényeket kibocsátását tervezik, vagyis a kínai hitelpiacról próbálnak nem túl jelentős (néhány 10, maximum 100 milliárd forintos) forráshoz jutni, ami jelképes tranzakció, érdemi finanszírozási segítséget nem jelent.
Szintén a héten tartott eurókötvény-kibocsátást a már régebb óta eurózóna-tag Szlovénia, és a magyarnál jóval hosszabb (30 éves) lejáratú kötvényeket 3,56 százalékos hozammal értékesítette. A szlovén kormány jóval részletesebb tájékoztatásából az is kiderült, hogy a kötvényüket elsősorban brit, német és svájci befektetők, vagyonkezelők és nyugdíjpénztárak jegyezték le. Az ÁKK a kötvénytulajdonosok honosságáról nem adott tájékoztatást.
A szlovénhez kibocsátáshoz képest 1 százalékos hozamfelár a következő 15 évben a magyar adófizetők számára 120 milliárd forintos extrakiadást jelent a teljes futamidő alatt. Jóval drágább a mostani kibocsátás, ha azt részben vagy akár teljes egészében ki lehetne váltani uniós támogatásokkal, amelyektől a kormány korrupciós politikája elzárja az országot. Ha a mostani 2,5 milliárd euró jelentős részét ki lehetne váltani támogatásokkal, akkor az több száz milliárdos megtakarítást is jelenthetne, vagy akár feleslegessé tenné a teljes kötvénykibocsátást.
