- Jobbra tolódhat 2025-ben a V4

Jelentős változás várható a visegrádi államok életében: ősszel várhatóan visszatér a hatalomba Csehországban Orbán Viktor régi barátja, Andrej Babiš. Így a V4 országaiból már háromban lehet populista, illiberális kormány. Ugyanakkor bizonytalansági tényező, a szlovák belpolitika kiszámíthatatlansága: miután Robert Fico koalíciója csak minimális többséggel rendelkezik a parlamentben, könnyen elképzelhető, hogy az országban előrehozott választást rendeznek.

LENGYELORSZÁG: A legváltozatosabb év Varsóra vár. Donald Tusk kormánya egyelőre nem tudott kellőképpen kiteljesedni, többek között a koalíciós partnerek közötti véleménykülönbségek miatt. A közvélemény-kutatások szerint ugyan a mostani koalíció, ha szűken is, többséget szerezne a szejmben, s a pártok versenyében Tusk Polgári Koalíciója (KO) végezne az élen, de elég instabilnak tűnik a társadalmi támogatás. A varsói kormány számára komoly nehézséget jelentett Andrzej Duda elnök blokádpolitikája. A májusban esedékes elnökválasztás ezért a kormány további sorsát is meghatározhatja. Duda két államfői mandátuma után már nem indulhat újra, a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) Karol Nawrocki történészt indítja, aki aligha változtatna elődjének a kormánnyal szembeni attitűdjén. Esélyesebbnek tűnik nála Rafal Trzas-
kowski varsói polgármester, bár még nagyon korai az erőviszonyokról beszélni. Utóbbi győzelme mindenesetre nagy lendületet adhatna Tusk kabinetjének.

A lengyel kormányfő figyelmét azonban most sokkal inkább a soros uniós elnökség köti le. Lengyelország Magyarország után tölti be a tisztséget és Tusk gyökeresen más külpolitikát kíván folytatni, mint Orbán Viktor. Konkrét lépéseket kíván tenni az EU egységéért és nem hátráltatni akarja az uniós döntéshozatalt, nem konfrontálódni akar Európával és a soros elnökséget nem belpolitikai célokra kívánja felhasználni. Tusktól nem várhatóak olyan döbbenetes vizitek, mint amilyen Orbán Viktor moszkvai vagy pekingi látogatása volt.

Orbán Viktor többször komoly bosszúságot okozott az Európai Unióban, Donald Tusk pedig az egyik leghevesebb bírálói közé tartozik. A lengyel és a magyar miniszterelnök minden szempontból rendkívüli módon különbözik egymástól. Tusk meg­győződéses európainak számít – de ez nem jelenti azt, hogy mindig egy húron pendül az Európai Bizottsággal.

Azzal, hogy Lengyelország veszi át az elnökséget, Brüsszel abban bízik: az EU visszatér a normalitáshoz. Amint a Deutsche Welle értékelésében írta, viharos hat hónap ért véget az Unióban, s Orbán – ahelyett, hogy semleges közvetítőként lépett volna fel – „elidegenítette” európai partnereit. A lengyel elnökség azonban „ellenpontja lesz annak, ami az elmúlt hat hónapban történt” – jelentette ki Kai-Olaf Lang, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének (SWP) Kelet-Európa-szakértője a Deutsche Wellének adott interjújában. Ez mindenekelőtt a biztonságpolitikára, valamint az Ukrajnához és Oroszországhoz fűződő kapcsolatokra vonatkozik.

Guntram Wolff, a brüsszeli székhelyű Brussels European and Global Economic Laboratory (BRUEGEL) agytröszt vezető munkatársa úgy vélte, hogy Lengyelország gyökeresen más soros elnök lesz Magyarországhoz képest. Rámutatott, Magyarország „nagyon irritálta” a tagállamok többségét. Több ország a magyar rendezvények bojkottjára szólított fel, és egyes államok miniszterei távol maradtak a magyarországi találkozóktól.

Budapesttel ellentétben Varsó 2025 első felében egyértelműen fel akar lépni Vlagyimir Putyin­nal szemben. Agnieszka Bartol lengyel EU-nagykövet bejelentette az Oroszország elleni 16. szankciócsomagot. Diplomaták szerint ezt nem sokkal az ukrajnai orosz invázió harmadik évfordulója, február 24-e előtt fogadják el. Lengyelország elnöksége rendkívül fontos időszakra esik, hiszen január 20-án iktatják majd be hivatalába Donald Trumpot. Varsó mindent elkövet azért, hogy elhárítson egy újabb Washington és az EU közötti vámvitát. Bartol ezzel kapcsolatban rámutatott: a cél „nem a kereskedelmi háború, hanem a jó kereskedelmi kapcsolatok” megtartása az Egyesült Államokkal.

Lengyelország a külügyminisztérium honlapján a következő prioritásokat sorolja fel elnökségére: az Ukrajnának nyújtott támogatás „maximalizálása”, egyértelmű állásfoglalás Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben a konfliktusban, valamint az európai biztonságpolitika megerősítése.

A lengyel elnökség alatt azonban két kulcsfontosságú kérdésben nem valószínű, hogy nagy előrelépés történik. Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország is elutasítja az uniós menekültügyi paktumot, amelyet a tagállamoknak 2026-ig kellene átültetniük a nemzeti jogba. Varsó kritikusan szemléli az EU és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodást is.

CSEHORSZÁG: Andrej Babis volt miniszterelnök a napokban azt mondta, aggódik Petr Fiala miniszterelnök egészségi állapota miatt. Még mielőtt valaki azt gondolná, mennyire empatikus politikus a volt kormányfő, hogy még legnagyobb politikai ellenfele iránt is aggódás tölti el, le kell szögeznünk: szó sincs erről. A hátterében a kormányfő azon kijelentése állt, amely szerint a csehek öt éven belül „annyi pénzt kereshetnek, mint a németek vagy az osztrákok”. Fiala szerint ennek előfeltétele, hogy a választók bizalmat szavazzanak kormányának. Fiala megjegyezte:

Víziója merésznek nevezhető, de minden közgazdász utópiának nevezi.

A cseh politikai élet komoly változáson ment keresztül. 2021-ben a populista Babis elvesztette a hatalmat, pedig röviddel az őszi parlamenti választás előtt még Orbán Viktor is személyesen mellette kampányolt. 2023 januárjában aztán az elnökválasztást is elvesztette, pedig a két forduló között a magyar mintát követve azt sugallta a választóknak: ha ellenfele, Petr Pavel nyer, akkor Csehországot belesodorja a háborúba. Pavel nyert, mégsem lett Prága az ukrajnai háború részese. A cseh kormány Kijev elkötelezett támogatói közé tartozik, de a cseh társadalom érezhetően egyre inkább kezd belefáradni a konfliktus következményeibe. Ez az oka annak, hogy az előrejelzések nagyon borús jövőképet vázolnak fel a jelenlegi kormánykoalíció számára. A kabinet a Polgári Demokrata Párt (ODS), a TOP 09 és a kereszténydemokraták alkotta Spoluból, valamint a Polgármesterek és Függetlenek (Stan) nevű liberális formációból áll. Korábban a Kalózok is a kormánykoalíció részesei voltak, őket azonban kizárták. Nem elképzelhetetlen, hogy az ANO-n kívül további két jobboldali populista párt is bekerül a törvényhozásba. Ha Babis újra kormányfő lesz, létrejöhet az Orbán–Fico–Babis-tengely az EU-n belül annál is inkább, mert az ANO szintén a Patrióták Európáért képviselőcsoportjának tagja az Európai Parlamentben.

SZLOVÁKIA: Robert Fico negyedik kormányának válságával és egy konszolidációsnak nevezett megszorító intézkedéscsomag hatályba lépésével indult az újesztendő. 2025 borítékolhatóan nem lesz könnyű év Szlovákia számára, Robert Fico legnagyobb kihívása pedig hárompárti kormánykoalíciójának egyben tartása lesz. Egy december közepén, még a miniszterelnök karácsonyi moszkvai látogatása előtt végzett közvélemény-kutatás szerint a szlovákiai lakosság 52,4 százaléka gondolta úgy, hogy a koalíció egyre terebélyesedő válságára előrehozott választás hozhat majd megoldást az új évben.

Ámde, minden belső viszály és általános lakossági elégedetlenség dacára a szlovákiai politikai erőviszonyok gyakorlatilag befagytak, lényegi erőeltolódás nem történt, vagyis egy előrehozott választás sem tudná feloldani az egyre inkább mélyülő és befagyó politikai, társadalmi szakadékot.

Minden felmérés egybehangzóan azt mutatja, hogy Peter Pellegrini államfő pártja, a szociáldemokrata Hlas nélkül továbbra sem lehet működőképes kormánykoalíciót tető alá hozni, és csakis többpárti, ideológiai súrlódásokkal járó szövetség állítható fel mindkét oldalon. A helyzetet komplikálja, hogy mindkét oldal csakis unortodox koalíciót tudna összehozni, ami bármilyen kormány működését nehezítené. A liberális, progresszív PS és SaS pártok olyan konzervatív jobbközép partnerekre szorulnának, mint a KDH vagy a Demokraták, de ezen felül a továbbra is a 14-15 százalékon mért Pellegrini szociáldemokratáira is szükségük lenne. Mint ahogy Fico Smerjének is, akinek változatlanul valamely szélsőjobb pártra is szüksége lenne a többséghez. Jelenlegi szélsőjobb partnere, a koalíció leg­gyengébb láncszemének bizonyuló SNS-nek nincs reális esélye a parlamentbe jutáshoz, csakis a neofasiszta Republikában bízhat Fico, amit azonban aligha vállalna fel a semlegességre és az ország demokratikus imidzsének megtartására törekvő Pellegrini és a Hlas.

2024-ben a Fico-kormány ugyanis elkezdte módszeresen leépíteni a demokratikus intézményrendszert és a jogállamot, majd az ország addig elkötelezett euroatlanti politikáját kezdte felülírni. A 2023 őszén hivatalba lépett negyedik Fico-kormány első és legfontosabb tavalyi intézkedése a büntetőtörvénykönyv módosítása volt annak érdekében, hogy pártja több jelentős politikusát és háttéremberét megmentse a korrupciós eljárásoktól. A siker érdekében átalakították –kisöpörték – az igazságszolgáltatási és bűnüldözési struktúrákat, majd a koalíciós társ SNS-re bízva a mocskos munkát, megkezdődött a közmédiáért és a nemzeti kulturális intézményekért folyó küzdelem is. A külpolitikai változások csak az év vége felé kezdődtek, addig Fico nem ment szembe nyíltan az EU közös álláspontjával és Pellegrinivel. 2025-ben eldől, milyen utat választ a szlovák miniszterelnök: Orbán Viktor nemzetközi erejében és a cseh kormányváltásban reménykedve mindent e különutasságra tesz majd fel abban a reményben, hogy ezzel biztosítja magának a háborús válságba belefáradt lakosság többségének támogatását egy esetleges előrehozott választáson, vagy inkább jelenlegi koalícióját őrzi meg kompromisszumok árán is.