Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke nyilatkozott a kormánypárti Magyar Nemzetnek, ennek keretében szóba került az is, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelő-milliárdos volt vejének, Homlok Zsoltnak a cégcsoportját 1,2 milliárd forintra bírságolta meg a szervezet kartellezés miatt.
A dolog érdekessége, hogy a GVH akkor kezdte kivizsgálni a kartellgyanút, amikor az utóbb megbüntetett Homlok cégcsoport tulajdonosa szakított Mészáros Lőrinc lányával. A kormánylap szerint „a baloldali nyilvánosság” közelítette meg így a kérdést, mindenesetre szóba hozták a GVH elnökének, aki úgy reagált: „Mi a verseny tisztaságáért és a magyar fogyasztók védelméért dolgozunk, a politikát meghagyjuk azoknak, akiknek az a dolga, hogy azzal foglalkozzanak.” Arra a felvetésre, hogy „családi jelleggel" járt volna el a GVH, úgy fogalmazott: „A GVH minden esetben a jogszabályok és a bizonyítékok alapján ítéli meg az elé kerülő ügyeket. Maga a felvetés is nonszensz.”
Rigó Csaba Balázs szerint nem példa nélküli, hogy a média vagy egyes politikusok minden szakmai szempontot mellőzve oknyomozónak, tényfeltárónak nevezett cikkekben vagy a közösségi médiában súlyos képtelenségeket állítanak. Úgy folytatta: „A vasúti közbeszerzési kartellt teljes bizonyossággal tártuk fel, ebben pedig az is a segítségünkre volt, hogy a részt vevő egyik vállalkozás a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően elismerte a jogsértést és bizonyítékokat adott át a GVH-nak. Emellett a kartellezők olyan hibákat követtek el a közbeszerzési eljárásban, amelyekkel lényegében saját magukat buktatták le. A versenyfelügyeleti eljárás egyébként a Fővárosi Törvényszék által engedélyezett, előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatással indult. Ezt széles körű tényállásfeltárás követte, több meghallgatást is tartottunk. Ritka az ilyen világos jogsértés.”
Rigó Csaba Balázs arról is beszélt, hogy karácsony előtt bocsátották társadalmi egyeztetésre a jelentéstervezetüket az egyszereplős közbeszerzésekkel kapcsolatban, és megállapították, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent az egyajánlatos eljárások száma Magyarországon. Mindemellett úgy látják, hogy még tovább csökkenthető az egyajánlatos közbeszerzések száma, ennek érdekében pedig javaslatokat is megfogalmaztak. Felidézte, az ilyen eljárások csökkentését általános és konkrét intézkedésekkel Magyarország azért vállalta, hogy hozzájusson a befagyasztott uniós forrásokhoz. „Azt ugyanakkor leszögezhetjük, hogy a kormányzat által az Európai Bizottság felé vállalt intézkedések eredményesek, így ha pusztán szakmai alapon közelítjük meg az uniós pénzek kérdését, akkor nem lehet kétség, hogy a forrásoknak meg kell érkezniük a magyar költségvetésbe” - vélekedett.
