Miután az elnökválasztás első fordulóját egy neofasiszta, oroszbarát, nyugatellenes jelölt nyerte meg és a december elsejei parlamenti választáson három szélsőjobb párt jutott a törvényhozásban, összességében mintegy 34 százalékos támogatottsággal, a romániai demokratikus erők riadót fújtak és megkezdődtek az egyeztetések egy demokratikus nemzeti egységkormány létrehozására. Mindez tegnapig tartott, amikor a hivatalban lévő, leköszönő miniszterelnök, Marcel Ciolacu bejelentette, hogy pártja, a parlamenti választásokat megnyerő Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonul. A pártelnök-miniszterelnök Ciolacu Facebook oldalán közölte, hogy a PSD „méltósággal visszavonul a tárgyalóasztaltól, de nem fut el a felelősség elől”, megszavazzák a kisebbségi jobboldali kormányt. „Tesszük ezt azért, mert az országnak sürgősen szüksége van egy kormányra, amely kezeli az aktuális problémákat a következő elnökválasztásokig. Romániát nem szabad gyerekes magatartások és ostoba büszkeségek miatt káoszba taszítani” – írta Ciolacu.
A PSD ellenzékbe vonulása azonban maga a káosz. A szociáldemokraták nélkül ugyanis nincs többsége a másik három demokratikus pártnak, a jobbközép PNL-nek, a progresszív USR-nek és az RMDSZ-nek, még a nemzeti kisebbségek 19 tagú frakciójával kiegészülve sem. A 465 tagú parlamentben PSD-nek ugyanis 122 képviselői és szenátori mandátuma van, a PNL-nek 72, az USR-nek 59, az RMDSZ-nek 32. A szélsőjobb erők sem tudnak többségi kormányt alakítani, hiszen az AUR 92, SOS 38, POT 30 mandátummal rendelkezik.
Ha a PSD támogatja a demokratikus kisebbségi kormányt az ugyanis biztosíthatja ideiglenesen a működést, de a gazdasági, társadalmi gondokkal küszködő országnak elsősorban stabilitásra van szüksége és egységes demokratikus kiállásra a szélsőjobb megfékezése érdekében. A demokratikus pártok közötti vita azonban épp azt a lakossági kiábrándultságot erősíti, amely szavazók millióit kergette a szélsőjobb karjaiba, egy kisebbségi kormányzás pedig az utóbbi három és fél évben a kényszerű jobb-bal, PSD-PNL rotációs nagykoalíció által megfékezett politikai instabilitást hozza vissza.
A PSD döntése válasz a külföldi (orosz) beavatkozás miatt az Alkotmánybíróság által megsemmisített elnökválasztás második fordulójába jutott demokratikus jelölt, Elena Lasconi USR elnök hétfő esti nyolc pontos ultimátumára. Az USR elnök többek között azt kérte, hogy hétfőig fogadják el a 2025-ös költségvetést a parlamentben, valamint egy sürgősségi rendeletet azokról a fiskális intézkedésekről, amelyek a jövő évi költségvetés alapjául szolgának majd. Követelte az Állandó Választási Hatóság elnökének és a titkosszolgálatok vezetőinek menesztését, illetve azt, hogy alakuljon egy parlamenti bizottság, amely kivizsgálja az elnökválasztás szervezésének körülményeit, hogy megelőzzék a külföldi befolyásolást a jövőre nézve, gondolják újra a nemzetbiztonsági törvényeket és reformálják meg az Alkotmánybíróságot. Követelései közé tartozott az is, hogy a koalíciós pártok közösen kérjék Klaus Iohannis lemondását államfői mandátuma lejártakor, december 21-én, helyét a szenátus elnöke vegye majd át az új elnök megválasztásáig.
Az USR az utóbbi napokban már egyszer kivonult a nemzeti egységkormányt célzó tárgyalásokról, többek között az elkerülhetetlen gazdasági megszorítások miatt. A PSD, a PNL, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek csoportja által alkotott koalíciónak nélkülük is megvolt a szükséges többsége, el is fogadták a leendő kormányprogram irányelveit, amelyek között első helyen szerepelt egy stabil, erős többséggel bíró kormány kialakítása, a megismételt elnökválasztás menetrendjének meghatározása és a kormányprogram részleteinek a kidolgozása péntekig, a parlament alakuló üléséig, hogy karácsonyra hivatalba is léphessen az új kormány. Sem a leendő kormányfő, sem a leendő közös elnökjelölt személyéről nem született döntés, mindkét kényes kérdés egyelőre függőben maradt, de jelentős feszültségforrásnak bizonyult. Miközben hangsúlyozták, hogy az elnökválasztásra közös demokratikus jelöltet kívánnak indítani, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az nem Lasconi lesz, és az is látszott, hogy a parlamenti választásokat megnyerő PSD miniszterelnök jelöltjét aligha fogadják el a nemzeti egységkormány élére. A belső feszültségek mélyültek, és nem csak a PSD-USR között, hanem a szociáldemokraták és a jobbközép PNL között is. A Fich hitelminősítő szerdán intőt adott Romániának – stabilról negatívra minősítette vissza az országot, amit a politikai instabilitással és az elszabadult költségvetési hiánnyal indokolt. Az új román kormány, akár többségi, akár kisebbségi lesz, és bármennyire kockáztatja a lakossági elégedetlenség fokozódását, rendkívül népszerűtlen intézkedésekre fog kényszerülni, többek között a közalkalmazotti bérek és nyugdíjemelések befagyasztására, ami kétségtelenül a szélsőjobb malmára hajtja a vizet a tavaszi elnökválasztáson.
