Szerdán az orosz biztonsági erők máris őrizetbe vettek két embert a Kreml egyik fontos tábornokának meggyilkolása ügyében. Igor Kirillov altábornagyot, az orosz hadsereg sugár-, vegyi és biológiai védelmi erőinek vezetőjét egy e-rollerre szerelt pokolgéppel ölték meg kedden Moszkvában.
Az ukrán ügyészek előző nap emeltek ellene vádat, amiért parancsára tömegesen vetettek be vegyi fegyvert a fronton harcoló ukrán katonák ellen. A gyanúsítottak beismerték, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szervezte be őket. Egyikük, egy 29 éves üzbég férfi állítólag azt mondta, 100 ezer dollárt ígértek neki és kimenekítését az Európai Unió egyik országába.
Kirillov halála sokkolta Oroszországot: ő volt a legmagasabb rangú katonai vezető, akivel az ukránok a harctéren kívül végeztek az átfogó invázió kezdete óta, s a tény, hogy ez moszkvai otthonánál történt, sokakban kérdéseket vetett fel az orosz vezetők biztonságát illetően – írta a BBC. Pedig megölése az SZBU már sokadik olyan akciója volt, amelyben sikerrel vette célba Ukrajna oroszországi ellenségeit. Hogy csak a legismertebbeket említsük:
2022 augusztusában Moszkva közelében autóbombás merényletben halt meg Darja Dugina, bár a pokolgépet nyilvánvalóan apjának, Alekszandr Duginnak, az ukrajnai agresszió főideológusának szánták. A nyomozás szerint a támadást két ukrán állampolgár hajtotta végre, arról árulkodva, hogy Kijev ha kell ügynököket küld Oroszországba célpontja likvidálására. A 43 éves Natalia Vovk a megszállt Donyeck megyéből lépte át a határt. Egy másik ukránnal egy kibérelt garázsban szerelték össze a bombát, majd egy nappal Dugina halála előtt el is hagyták az országot.
2023 áprilisában Vlagyimir Tatarszkij neves háborús blogger „kreatív esten” találkozott támogatóival egy szentpétervári kávézóban. Az esten művészeti hallgatóként bemutatkozó Darja Trepova egy katonaszobrot ajándékozott neki, amely pár perc múlva felrobbant, megölve Tatarszkijt és sokakat megsebesítve. Trepova utóbb azt vallotta, hogy nem tudott a mellszoborban lévő robbanóanyagról. Elismerte, hogy ellenzi az ukrajnai háborút, de állítása szerint megbízói azt mondták neki, a mellszoborba egy mikrofont rejtettek. Bár aligha kétséges, hogy az ukrán szolgálatok megtévesztették, a bíróság 27 évi börtönre ítélte őt.
2023 májusában Zahar Prilepin háborúpárti orosz író súlyos sérülésekkel élte túl az ellene Nyizsnyij Novgorod régióban végrehajtott autóbombás merényletet. A robbantást a vád szerint kijevi utasításra elkövető Olekszandr Permjakovot életfogytiglani börtönre ítélték.
2023 júliusában Krasznodarban kocogás közben lőtték le Sztanyiszlav Rzsickijt. Az ukrán média szerint ő egyike volt annak a hat tengeralattjáró-parancsnoknak, akiknek hajói egy évvel korábban nagy hatótávolságú rakétákkal támadták a nyugat-ukrajnai Vinnyicát, 23 ember halálát és több mint 100 sebesülését okozva. Az orosz hatóságok később letartóztatták gyilkosát, az ukrán származású Szergej Gyenyiszenkót.
2023 decemberében egy Moszkva melletti hotel parkjában két lövéssel végeztek Ilja Kiva oroszbarát volt ukrán képviselővel, akit előzőleg a kijevi hatóságok távollétében 14 évre ítéltek árulásért és Ukrajna megszállására szóló felhívásért. Kiva 2019-ben sikertelenül indult az elnöki posztért, majd 2022 januárjában elhagyta az országot, egy hónappal azelőtt, hogy Moszkva lerohanta Ukrajnát. Disszidálása után rendszeres szereplője lett az orosz állami média propaganda műsorainak. Halálát Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője megerősítette, hozzátéve, hogy „ez sors vár Ukrajna minden árulójára és a Putyin-rezsim bábjaira”.
Az SZBU idén a jelek szerint stratégiát váltott. Kijevi források szerint – írja a brit Guardian – az ügynökség úgy döntött, felhagy az árulók és bloggerek elleni támadásokkal, és inkább olyan orosz parancsnokokat, katonai és műszaki szakembereket vesz üldözőbe, akik személyesen felelősek ukránok meggyilkolásáért. „Úgy döntöttünk, a szakemberek nyomába eredünk” – vallotta be egy forrás. Bár a részletek titkosak, hozzátették: e küldetések elképzelhetetlenek az Oroszország háborúját ellenző, s ezért veszélyes műveletekre is vállalkozó helyi kollaboránsok nélkül.
2024. december 9-én az SZBU háborús bűnösök elleni, „Moszad mintájú” megtorlásai sorában a megszállt Donyeck belvárosában autóbombás merénylet áldozata lett Szergej Jevszjukov. Ő volt a Donyeck melletti olenivkai börtön parancsnoka 2022 júliusában, amikor egy termobárikus tüzérségi csapásban legalább 54 ukrán hadifogoly halt meg és több mint 150-en megsebesültek. Moszkva Ukrajnát hibáztatta a támadásért, Kijev szerint viszont az oroszok semmisítették meg a börtönnek azt az épületét, ahol a Mariupolt védő Azov-ezred tagjait tartották, hogy eltüntessék az ott elkövetett kínzások és más háborús bűnök nyomait. Később az ukrán hatóságok tömeges kínzások miatt távollétében vádat emeltek Jevszjukov ellen.
December 12-én, mindössze öt nappal Igor Kirillov tábornok felrobbantása előtt egy Moszkva széli erdőben lelőtték Mihail Satszkij rakétakutatót. Megölését az orosz hatóságok az ukrán katonai hírszerzés számlájára írták. A Marsz tervezőiroda helyettes főtervezőjeként Satszkij felügyelte az orosz légierő által ukrán városok bombázására használt Kh-59-es és Kh-69-es robotrepülőgépek korszerűsítését.
Az ukrán szolgálatok egyre gyakoribb merényletei azt üzenik Moszkvának, hogy az ukrajnai háború elkövetőit felelősségre fogják vonni, és az orosz vezetők a frontvonalaktól távol sem érezhetik magukat biztonságban. Oroszország rettegett Szövetségi Biztonsági Szolgálatának (FSZB) most egy olyan ellenséggel kell összecsapnia, amilyennel korábban nem találkozott – mondta a The I Papernek Andrej Szoldatov, az orosz biztonsági szervekkel foglalkozó szakértő, az Agentura.ru oknyomozó csoport alapítója. A brit hírportálon idézik John Foreman egykor Moszkvában szolgáló volt brit védelmi tisztviselőt is, aki úgy véli, a Kirillov elleni merénylet az orosz belföldi hírszerzés sokadik súlyos kudarcáról árulkodik. Arról, hogy az FSZB-t, Putyin elnök hatalmának egyik fő támaszát „mennyire kiüresítette a korrupció és az ukrajnai műveletekre való összpontosítás”.
Lézerszigonnyal az orosz drónok ellen
Ukrajna csúcstechnológiájú lézerfegyverre tett szert, amely több mint 2 kilométer magasságig képes lelőni az orosz légi eszközöket – közölte az ukrán drónerők parancsnoka egy kijevi konferencián. A fegyvert, amely a Trizub nevet viseli (az ukrán címerben lévő szigonyra utalva), feltételezések szerint egy brit prototípus év elején átadott tervei alapján gyártották. Vadim Szuharevszkij ezredes megjegyezte, hogy Ukrajna a világ ötödik országa, amely rendelkezik nagy teljesítményű lézerfegyverrel.
A hír kapcsán a Telegraph című brit lap felidézi, idén áprilisban Grant Shapps akkori brit védelmi miniszter azt mondta, hogy az Egyesült Királyság DragonFire lézerét, amelyet 2027-re terveznek rendszerbe állítani, Ukrajna bevethetné az orosz drónok és rakéták ellen, ami „óriási hatással” lehetne a háború alakulására.
Kirillov tábornok megölése az SZBU már sokadik olyan akciója volt, amelyben sikerrel vette célba Ukrajna oroszországi ellenségeit.
E küldetések elképzelhetetlenek az Oroszország háborúját ellenző, s ezért veszélyes műveletekre is vállalkozó helyi kollaboránsok nélkül.
