- Tesztelni, mire hogyan reagál Ukrajna, a kijevi vezetés NATO-tagságot akar

Andrij Szibiha ukrán külügyminisztertől egy nyilvános vitán kérdezték meg, hisz-e abban, hogy január 21-én tényleg véget ér az orosz-ukrán háború, ahogy azt a megválasztott amerikai elnök még a választási kampányban többször megígérte. Az ukrán diplomácia vezetője utalt arra, hogy ez azért nem olyan egyszerű dolog, de meggyőződése, országa pótlólagos lehetőségeket kap arra, hogy közelebb kerüljön egy igazságos békéhez. A különféle kiszivárogtatásokra, mendemondákra utalva óvott a fölösleges érzelmi kitörésektől: a hivatalos javaslatokat csak január 20-a után hozzák nyilvánosságra. Addig egyfajta „tesztelés” folyik, annak felderítése, hogy egy-egy részletre miként reagál Ukrajna és a világ, mindenekelőtt például az ország NATO-tagsága elhalasztásának tervére. Szibiha ismét nyomatékosította, hogy a tagság elérése számukra stratégiai feladat, erre épül filozófiájuk, a békeformula és a győzelmi terv is.

Érdemben valóban csak annyit tudni, hogy a megválasztott elnök és csapata, köztük többen a legfontosabb tisztségek várományosai, szorgalmasan dolgoznak valamin, amelynek több fontos részletét illetően még ők maguk is bizonytalanok. A CBS „Face the Nation – with Margaret Brennan” című népszerű műsorában a tévétársaság egykori fehér házi tudósítója annyit azért kiszedett vendégéből, Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóból, hogy Donald Trump most állítja össze – ahogy ő mondta – azt a „fantasztikus csapatot”, amely a legfontosabb dolgokat gondolja végig. Ide tartozik például, mi számít sikernek az amerikai érdekek szempontjából. Hogyan vetnek véget a háborúnak, ki ül a tárgyalóasztalnál, hogyan tudják az összes érdekelt felet a megbeszélésekre késztetni, és mi a kerete egy ilyen megállapodásnak. A műsorvezető részleteket szeretett volna megtudni Trump és Zelenszkij 45 perces párizsi találkozójáról is, de Waltz erről sem mondott többet annál, hogy a választások óta mindenki, aki hozzájuk fordul, beleértve Zelenszkij ukrán elnököt is, a hogyanról érdeklődik. Hogyan vethetnek véget a konfliktusnak, remélhetőleg véglegesen, és ne csak szünetet tartsanak, és hogyan állítsák helyre a stabilitást.

Minthogy Waltz jelen volt Mar-a-Lagóban Donald Trump, Elon Musk és Orbán Viktor múlt heti találkozóján, a műsorvezető emlékeztetett rá, hogy a magyar miniszterelnök ezután jelentette be: beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Úgy tűnik, Orbán Viktor karácsonyi tűzszünetet és fogolycserét helyezett kilátásba” – fogalmazott Margaret Brennan, és megkérdezte, a magyar kormányfő átadott-e esetleg valamiféle üzenetet is Donald Trumptól. Waltz kibújt az egyenes válasz alól, pedig az újságíró háromszor is rákérdezett. Végül csak azt ismételgette, le kell állítani a harcokat. Ha ehhez valamiféle tűzszünet volna az első lépés, alaposan meg fogják vizsgálni, mit is jelent ez, de január 20-ig együttműködnek a jelenlegi adminisztrációval – mondta Waltz.

Az ukrán sajtó ezt a részt emelte ki a CBS műsorából, az RBK ukrán hírügynökség pedig még aznap részletesen ismertette a Vasárnapi Újság interjúját Szijjártó Péterrel. Kiemelték, hogy a magyar miniszter megismételte a karácsonyi tűzszünetre és fogolycserére tett magyar javaslatot, és újra idézték Dmitro Litvint, az ukrán elnök kommunikációs tanácsadóját, aki hangsúlyozta, hogy magyar részről semmilyen javaslatot nem vitattak meg Ukrajnával.

Ihor Rejterovics politológus, a kijevi Tarasz Sevcsenko egyetem docense az UNIAN ukrán hírügynökségnek adott interjújában azt fejtegette, hogy szerinte a magyar miniszterelnököt valójában nem érdekli Ukrajna helyzete. Orbán Viktor minden olyan forgatókönyvet támogat, amely kielégíti az Egyesült Államokat és Oroszországot – mondta. Úgy gondolja, teljesen mindegy, hogy a háborút milyen feltételekkel fejezik be, a lényeg, hogy véget kell vetni neki. Ezzel elnyeri Putyin tetszését, és gazdasági, talán még politikai előnyökhöz is juthat. Ráadásul az, hogy ő és Szijjártó Péter folyamatos kapcsolatban van Vlagyimir Putyinnal és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, lehetővé teszi, hogy Oroszország azt mondhassa, nincs teljesen elszigetelve, mert még az Európai Unió egyes országaival is kommunikálnak – mondta a politológus. Azt, hogy Olaf Scholz német kancellár is fölhívta Vlagyimir Putyint, sőt újra keresni fogja, bár az égvilágon semmit nem ért el, Rejterovics azzal magyarázta, hogy Scholz választások előtt áll, és németországi megítélésén próbál javítani azzal, hogy béketeremtőként lép föl. A két politikus továbbá nem azonos súlyú a nemzetközi porondon. Az ilyen típusú béketeremtő kísérletek végül is Oroszország kezére játszanak, és ártanak Ukrajnának. A politológus Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezését tartja hasznosnak, amely szerint Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Lengyelország részvételével az európai államok közös opciót dolgoznának ki a háború befejezésére. Ezt már korábban meg kellett volna csinálni, és bemutatni Trumpnak, hogy a megválasztott amerikai elnök lássa, nemcsak Ukrajnával, hanem az egész Európai Unióval is tárgyalni fog. A közös álláspont kialakítása nyomán Ukrajna pozíciója erősebb lesz, és jobban együttműködhetnek az amerikaiakkal – hangsúlyozta a kijevi politológus.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Brüsszelbe utazik, és részt vesz az új Európai Tanács első ülésén. Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes, aki egyebek között az európai és euroatlanti integrációs kérdésekkel foglalkozik, ezt igen fontos jelzésnek nevezte országa számára.