- Ma megbukik a német kormány

Németországban a szociáldemokraták, a Zöldek, valamint a liberális FDP alkotta, már hetekkel ezelőtt megbukott koalíciót a pártok piros, sárga és zöld színe alapján „közlekedési lámpának” nevezték. Az országban minden évben megválasztják az év szavát. Idén a döntnökök az „Ampel-Aus” kifejezést tartották erre a legméltóbbnak, ami látszólag valami olyasmit jelent, hogy működésképtelenné vált egy közlekedési lámpa, de a valódi jelentése egészen más: megbukott Olaf Scholz kormánykoalíciója. Miután az FDP néhány hete kilépett a kabinetből, az SPD és a Zöldek alkotta kisebbségi kormány vezeti az országot, ma azonban hivatalosan is kimondják a koalíció végét. Előre borítékolható ugyanis, hogy a német parlamentben, a Bundestagban tartandó bizalmi szavazás eredményeként befejeződik Olaf Scholz kormányának munkája, amely ügyvezetőként marad hivatalban a következő kabinet megalakulásáig, ami csak jövő tavasszal várható.

Scholz eredetileg január közepén akarta megtartani a bizalmi szavazást, ezt azonban az ellenzék nyomására egy hónappal előrehozta. A voksolás az egyetlen módja annak, hogy új választásokat írjanak ki. A német alkotmány ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a Bundestag feloszlassa magát, ahogy a szövetségi elnöknek sincs jogköre erre. A német alaptörvényt a weimari köztársaság negatív tapasztalatai alapján szerkesztették meg így. Elvileg lehetőség lenne a konstruktív bizalmi szavazásra is, ami nem eredményezné a parlament feloszlatását, ehhez azonban a törvényhozásnak meg kellene állapodnia egy új kancellár személyében. Friedrich Merz ellenzéki vezetőnek, a keresztény uniópártok kancellárjelöltjének messze nincs olyan támogatottsága a mostani parlamentben ahhoz, hogy megválasszák Olaf Scholz utódának.

Elméletileg Scholz megnyerheti a bizalmi szavazást, sajátos módon erre lenne is esély akkor, ha a szociáldemokraták és a Zöldek a kabinet folytatása mellett szavaznának. Bár e két párt voksai nem lennének elegendőek a bulás elkerüléséhez, hiszen további 42 képviselő voksára lenne szükség, sajátos módon épp a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) padsoraiból lehetett olyan hangokat hallani, amelyek szerint e párt képviselői Scholzék mellett szavaznának kizárólag azzal a céllal, hogy még nagyobb belpolitikai káoszt teremtsenek. Ennek elkerülése érdekében a szociáldemokraták és a Zöldek is várhatóan tartózkodnak a szavazáson. Az ellenzéki keresztény uniópártok a kormány bukására szavaznak, ami egyúttal azt is jelenti, hogy szabad lesz az út az előrehozott választás megtartása előtt. A szavazást követően Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöknek legfeljebb 21 napja van arra, hogy feloszlassa a Bundestagot. Az alkotmány 39. cikke 1. bekezdésének 4. mondata kimondja, az új választást a Bundestag feloszlatásától számított 60 napon belül kell megtartani. A parlamenti frakciók előzetesen már megállapodtak arról, hogy az előrehozott parlamenti választást február 23-án rendezzék meg.

Valójában a hárompárti koalíció bukása óta már mindenki kész tényként kezeli a februárban esedékes idő előtti voksolás tényét, a pártok ha hivatalosan még nem is, valójában már megkezdték a választási kampányt. Bár a parlament nem fogadta el a 2025-ös évre szóló költségvetést, olyan leállás nem fenyegeti Németországot, mint hasonló esetekben az Egyesült Államokat, mert az alapvető szolgáltatások nagy részének működését az alkotmány is biztosítja.

Az előrehozott választás favoritja a CDU/CSU, így szinte biztos, hogy a következő kancellárt Friedrich Merznek hívják majd. Akadnak azonban olyan vélekedések is, amelyek szerint a leköszönő kormány legnagyobb pártja, az SPD annyira nem is sajnálja, hogy most nem nyer. Az ország gazdasági gondjait ugyanis egy következő kormány sem tudja egykönnyen megoldani.

A koalíció hattyúdalaként törvényt hoz a gyermekek utáni kedvezmény megemeléséről. Ennek nyomán egy kétgyermekes, évi 60 ezer eurós bruttó jövedelemmel rendelkező család 2025-ben 306 euró megtakarításra számíthat, közölte Sven Kindler zöldpárti politikus.