Pethő Tibor történész, újságíró írt már korábban is könyvet: A Magyar Nemzet története 1938–2018 című kötete még azelőtt jelent meg, hogy a Magyar Idők 2019-ben felvette a Simicska Lajos által bezárt Magyar Nemzet nevét. Pethő a Magyar Hang munkatársa, korábban, 2018 áprilisáig a Magyar Nemzet újságírója volt, amelyet történetesen a dédnagyapja, Pethő Sándor alapított. Akkori könyvét a Mediaworks szócsövei nem díjazták, s meglehet, most megjelent regénye, az Emil is kap majd központi dorgálást. A fiktív történelmi műben kétféle Magyarország létezik: egy nyugati, hungarista és egy keleti, kommunista. Műfaja nem disztópia, hanem ukrónia: a semmikor-időben játszódik.
– 37 év történetét meséli el a könyv 1944-től 81-ig, de ez a 37 év nem az a 37 év, amit a történelemkönyvekből ismerünk. Itt Németország nem veszti el a háborút, ez a csatlós Magyarország sorsát is meghatározza. Nem érezted úgy, hogy a hungarizmus valódi történetének ballasztja túlságosan is megterhelné a történetet, amelyben egyébként a főhős az űrbe vágy? – tette fel a kérdést a szerzőnek Ficsor Benedek kritikus, a Magyar Hang főmunkatársa az Ex Libris Alapítvány könyvtárában tartott könyvbemutatón. – Annyira elemelt a történet a különböző politikai rendszerektől, jelen esetben a hungarista rendszertől, hogy nincs ennek különösebb súlya – válaszolta Pethő, aki azt is elárulta, a regényírás közben sem feszélyezte, hogy minden bizonnyal lesznek olvasók, akik utalásokat vélnek majd felfedezni a jelenvalóra vonatkoztatva, ideértve a két részre szakadt Magyarországot, valamint a Vezér alakját.
– A regényben egy nagyon furcsa alakú Magyarország van, olyan határokkal, amiket Közép-Ázsiában vagy Közép-Afrikában szoktunk látni – tette hozzá Pethő Tibor. – A rendszere kegyetlen, de nem az a napi gyilkosságokban tobzódó rendszer, amit mi megismertünk 1944–45-ből. A történetben szereplő család egyik fő alakja a címszereplő Emil, az ezredes, aki kém- és partizánfeladatok teljesítése után lesz a filmgyár vezetője. Unokaöccse, Gyuri pedig 1956-ban lesz az első magyar űrhajós. – Gyuri nagybátyja emlékiratain keresztül próbálja rekonstruálni családja múltját, a történet így két elbeszélő (és néhány vendégszöveg) révén jut el az olvasóhoz.
– Annak ellenére, hogy a regény cselekménye egy alternatív történelmi valóságban játszódik, ugyanazok a társadalmi, politikai mozgások megfigyelhetők benne, mint az általunk ismert valóságban – vetette föl Ficsor Benedek. – A könyv azt sugallja, bármilyen esemény valósul meg bármilyen történelmi konstellációban, az emberek ugyanúgy viselkednek, ugyanúgy vezért választanak, az ország ugyanúgy kettészakad. – Pethő Tibor erre úgy válaszolt: – Én nem hiszek abban, hogy lenne külön magyar sors, de az valószínű, ez térség rendszeresen olyan helyzetbe sodródik, ami jellegzetes, ismétlődő, és amit modellezni lehet más módon is. Aquinói Szent Tamásnak van egy gondolata az aktusról és a potenciáról: az aktus megvalósul, tehát létrejön a jelenben, míg a potencia maga a lehetőség, ami bekövetkezhet. Bekövetkezik vagy sem, hatással van ránk.
Az Emil nem csak fiktív történelmi családregény, történetét a fantasztikum is alakítja. Űrhajósa negyedik szintű entitás, aki birtokolja a gravitációs ellenmozgás, a transztravitizáció képességét. A szupererő elnyerésének persze fájdalmas ára van.
Infó: Pethő Tibor: Emil. Kortárs Kiadó, 2024.
