Jun Szogjol dél-koreai elnök bocsánatot kért a hadiállapot bevezetésére tett, rövid ideig fennálló múltheti kísérlete miatt, továbbá ígéretet tett arra, hogy kész szembenézni a tette miatti bármilyen jogi vagy politikai következménnyel. Eközben nemcsak Dél-Koreában követelik utcára vonult tömegek a lemondását, de világszerte is, köztük Londonban, Párizsban és Berlinben.
Jun Szogjol egy, a dél-koreai nemzethez intézett kétperces televíziós beszédében bocsánatot kért a hadiállapot bevezetésére tett kísérletért.
Szogjol elmondta, hogy „nagyon sajnálja” a döntését, amelyről a The Guardian közlése szerint úgy fogalmazott, hogy az kétségbeesésből született, és megígérte, hogy másodszor nem próbálkozik a hadiállapot bevezetésével. Jun Szogjol múlt kedden hirdetett Dél-Koreában hadiállapotot, ám a polgári tüntetések és egy rögtönzött képviselői szavazás után pár órával később visszakozott.
A politikai berendezkedés tehát teszi a dolgát, hanem az elnök érvelése meglehetősen szokatlan. A kétségbeesés kényszerítette a szokatlan cselekedetre. Mondhatjuk, a dél-koreai elnök összeomlott, a rendszert az intézményrendszer stabilitása, ha tetszik, lélekjelenléte mentette meg.
Erre a lélekjelenlétre pedig nagy szükség lesz hamarosan a demokráciáknak.
Főleg, mert az ész dominanciáját – a felvilágosodás óta nem először – veszély fenyegeti. Az amerikai választók többségének elege van az elitből. Nemcsak az alapvető intézményekben, hanem a tudósokban sem bíznak már. A tudomány tekintélyének visszaállítása nehéz feladat lesz. Az első lépés az objektivitáshoz való visszatérés és az ideológiai elkötelezettségek felszámolása lehetne – írja a Wall Street Journalben Liz Essley Whyte. „Dühös választók, akiket felháborítottak a Covid miatti korlátozások, helyeslik, hogy Trump hivatalba lépése után ifjabb Robert F. Kennedyt nevezi ki egészségügyi miniszternek. A hatóságok attól tartanak, hogy a következő válság idején nem lesz elég tekintélyük ”
Robert F. Kennedy egészségügyi miniszteri kinevezésének híre nagy hullámokat vert. Szakértők és tudósok sora hitetlenkedett, mivelhogy RFK vakcinanellenes és egyéb, a tudósok által alaptalannak tartott nézetet vall. A leendő miniszter veszélyesnek nevezte az ételszínezékeket, a csapvízhez adagolt fluoridot, a WI-FI kapcsolatot potenciálisan rákkeltőnek tartja, az antidepresszánsokat okolja az iskolai lövöldözésekért, a vízben található kémiai vegyületekkel magyarázza a transzneműek növekvő arányát,
a kötelező oltásokról azt tartja, hogy autizmust okoznak, és tagadja, hogy az AIDS kialakulásáért a HIV vírus felelős.
Kennedy felkérése nem az egyetlen jele a tudományba vetett bizalom visszaesésének – jegyzi meg Essley Whyte. A tudomány még négy éve is erős bástyának számított. A koronavírus évei alatt azonban gyorsan nőtt a tudományos közösséggel szembeni bizalmatlanság. Essley Whyte a pandémiának tudja be a tudomány hitelvesztését. A járvány elején sokan azt remélték, hogy a sikeres védekezés majd növeli a tudósok presztízsét. Ennek éppen az ellenkezője történt.
Az ész XXI. századi trónfosztását láthatjuk, s ez már korábban is tragikus következményekkel járt.