A magyar uniós elnökség keretében, magyar részvétellel jött létre megállapodás az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között az alap forrásainak felhasználásáról - írja a Szabad Európa, amely úgy tudja, még idén megkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások Norvégiával a 2021 óta felfüggesztett alap újraindításáról.
A lap szerint az ügyben Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és Espen Barth Eide norvég külügyminiszter vezetésével folytak a tárgyalások. A megbeszélésen a Norvég Alap tagállamai (Norvégia, Liechtenstein, Izland), valamint az Európai Bizottság képviselői vettek részt, s megállapodtak, hogy a Norvég Alap ismét megkezdi működését.
A lap magyar és norvég forrásaira hivatkozva azt írta, Magyarországgal még nem kezdődtek meg a formális tárgyalások, de az előkészítésük már zajlik. Az első hivatalos tárgyalási forduló még az év vége előtt megtörténhet, a norvégok szerint nyárra akár megegyezés is lehet. „Mi a legnagyobb nyitottsággal és jó szándékkal fogunk leülni magyar partnereinkkel, de abban is biztos vagyok, hogy ragaszkodni fogunk a pénzek transzparens és kormányfüggetlen módon történő elosztásához. Természetesen az alapokhoz érkező pályázatokat elbíráló szervezetek esetében is ez lesz az elv, mindenképpen nyílt pályázat keretében kell majd kiválasztani őket” – mondta a Szabad Európa norvég informátora.
A Norvég Alapból érkező friss támogatásokat is a korrupció megfékezését szolgáló intézkedésekhez köthetikA Norvég Alap azt a támogatást jelenti, amit Norvégia, Izland és Liechtenstein fizet azért, hogy Európai Unión kívüli országként szabadon hozzáférjenek az uniós közös piachoz. Az alap forrásaihoz a kevésbé fejlett uniós tagállamok jutnak hozzá. Azaz, hogy juthatnának, mivel, mint ismert, az Orbán-kormány 2021-ben inkább veszni hagyta a teljes összeget, nehogy kormányfüggetlen civilek is kaphassanak a pénzből. Magyarországnak 2014–2021 között mintegy kétszázmillió euró (jelenlegi árfolyamon áron 82 milliárd forint) járt volna. Ennek csak egy kis része jutott volna a civil szervezeteknek, de a kormány még ezt is kontrollálni akarta, miközben a norvégok támogatás elosztását inkább az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorciumra bízták volna. Ellenük előzőleg kormányzati lejárató kampány indult, rendőrségi, majd NAV-vizsgálattal, hogy aztán majd ne találjanak az semmi szabályelleneset.
A Szabad Európa felidézte, hogy az Orbán-kormány akkor megegyezés helyett inkább kiadott egy határozatot, amely szerint az így elbukott 75 milliárd forintot „Norvégia Magyarországgal szemben fennálló államadósságának” tekinti. Ami Norvégiát természetesen nem érdekelte, ugyanis jogilag semmilyen relevanciával nem bírt ez a lépés, az uniós közös piachoz meg az Orbán-kormánnyal való megegyezés nélkül is hozzáfértek.
Az Orbán-kormány útjára indította a Városi Civil Alap nevű több milliárd forintos programot, ami nagyjából azt az eredményt hozta, amire számítani lehetett: a díjazott egyesületek, alapítványok 87 százaléka Fidesz-közeli, s az alapján úgy tűnik, az az egyik legsikeresebb „civilnek” a Fidesz alelnöke, Németh Szilárd számít.
A kormányzati pénzcsapok szerint Németh Szilárd az egyik legsikeresebb magyar civilOrbán Viktor nem enged, negyedszer is vétózik a Norvég Alap miatt