„Csak naplót tudok írni. Hiszen ma jóhiszeműen csak naplót lehet írni. Viszont nem magamnak vagy »önmagamnak« írtat, de közlésre szántat, közösségbe ért gondolataink, élményeink naplóját, érintkezések, beszélgetések leszűrődését. Az élet ma egyetlen igazán őszinte és komoly műformánk. Minden elvész, mi nem közöltetett.” Lesznai Anna sorait idézve nyitotta meg a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új kiállítását Török Petra főigazgató, a Halálom esetén elégetendő! névre hallgató tárlat az írói naplókra koncentrál. A főigazgató azt is elmondta, nagyon erős személyes motivációja is volt a kiállítás létrehozásában, ugyanis évekig kutatta az idézett Lesznai Anna életművét, megjegyezte: muzeológusaik közül többeknek kísérte és kíséri végig pályafutását egy-egy írói napló, a PIM 70. születésnapját méltóképpen ünnepelhetik egy ilyen tematikájú tárlattal.
A hétfő esti megnyitón pódiumbeszélgetést tartottak Szécsi Noémi és Halász Rita közreműködésével, a két szerzőt Bonczidai Éva, a Magyar Kultúra magazin főszerkesztője kérdezte. Halász Rita elmondása szerint kiskora óta vezet naplót, minden egy amerikai úttal kezdődött 1990-ben. „Mind a két nagymamám naplóíró volt, és azt mondták, ha nekem most lehetőségem van két hónapot Amerikában tölteni, akkor erről muszáj naplót vezetnem.” A Mély levegő szerzője szerint akár regényírói gondolkodásra is vallhat, hogy a dátumok mellett fejezetcímmel is megjelölte a napokat. Az amerikai útinapló után hosszabb pauza következett, nyolcadikos korában kezdett el újra írni Halász Rita, onnantól viszont napi szinten egészen 22 éves koráig lejegyezte élete történéseit. „Egyszer leírtam, hogy »nem tudom, ki fogja ezt rajtam kívül elolvasni, de ne nézzen hülyének«, ami nagyon érdekes, mert számomra ezek szerint egyértelmű volt, hogy a naplómat egyszer valaki más is a kezébe veheti.” A szerző a gyerekei figyelmébe ajánlotta személyes írásait, ám ahogy ő egykoron közömbösen fogadta nagymamája naplóját, úgy most a saját gyerekeit sem túlzottan érdekli. Bevallotta: már bánja, hogy egykor nem érdeklődött jobban nagyszülei feljegyzései iránt, hogy nem rögzítette a velük való beszélgetést.
Hogy kinek szól a napló, érdekes kérdés. Szécsi Noémi, aki nőtörténeti kutatásaihoz rendszeresen olvas naplókat, úgy látja, bár olyan információkat találhat az ember ezekben a szövegekben, amiket máshol nem, mégsem a napló az elsődleges forrása az igazságnak. A szerző (akivel legutóbb Régen minden lánynak jutott férj [https://nepszava.hu/3243759_regen-minden-lanynak-jutott-ferj-szecsi-noemi-interju] című műve kapcsán beszélgettünk) szerint a naplóírásnak három fő kategóriája van: terápiás napló, társasági napló és alkotói napló. – Én kutatóként, kutató olvasóként a legjobban a társasági naplóban találom meg a számításomat. Ilyenek például Justh Zsigmond naplói, amikben lejegyezte a budapesti és párizsi társasági élet eseményeit. Ezek nyilván olyan izgalmas részleteket közölnek az akkori kulturális életről, a könyvekről, a korabeli egyéniségekről, figurákról, amiket máshonnan alig lehetne begyűjteni. Móricz Zsigmond ezzel szemben alkotói naplót írt, azért vezette, hogy majd felhasználja. Alkotói módszere szerint feljegyezte az összes párbeszédet, konfliktust, amit izgalmasnak talált, de leírta saját lelki viharait, ezeket néha nagyon kis változtatással emelte át műveibe. Jókai Mór pedig terápiás naplót vezetett, az Utazás egy sírdomb körül című műve, amit a felesége halála után írt, voltaképpen útinapló is egyben – mondta el Szécsi Noémi, aki szerint érdekes nyomon követni, hogy hogyan alakul át a napló szövege a nyilvánosságnak szánt fikciós művé.
A PIM új kiállításának címe egy Füst Milántól származó idézet, ugyanis ő ezzel az instrukcióval indította korai naplófüzeteit: „Halálom esetén elégetendő!”, ám néhány év elteltével már élete fő művének tartotta feljegyzéseit. A tárlat bemutatja a különböző típusú naplókat, az utólag korrigált, elhallgatott sorokat, a szöveghordozók történetét. Izgalmas maguknak az íróknak a viszonya a naplóvezetéshez, Tőzsér Árpád például így vélekedik: „Egyszer, régen, naplóíró-tanonckoromban, büntetésből ötvenszer leírattam magammal, hogy »a napló nem panaszfal«. Nem panaszfal, de mentálhigiénia is – amit leírok, attól kicsit megszabadulok!”
Infó: A Halálom esetén elégetendő! című kiállítás 2025. augusztus 31-éig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
