- „A felvetett javaslatokra nem reagált a kormány, a félrevezető információkkal pedig lenézi a nyugdíjasokat”

„A felvetett javaslatokra nem reagált a kormány, miközben pontatlan megállapításokat tett, a félrevezető információkkal pedig lenézi a nyugdíjasokat” – ezt válaszolta Papp Katalin, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) soros elnöke Tállai Andrásnak, miután Pénzügyminisztérium államtitkára visszautasította a szervezet kezdeményezését.

A Nyuszet többek között a 13. havi ellátásról, a rugalmas nyugdíjbavonulás lehetőségéről, a szegénységi küszöb alatt élő idősek helyzetének javításáról szeretett volna egyeztetni. Tállai viszont közölte: a kormány 2010 óta duplájára emelte a nyugellátások összegét, azok reálértékét 25 százalékkal javította, visszaépítette a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat, 2017 óta 5 alkalommal fizetett nyugdíjprémiumot, míg a baloldal ezt egyszer sem tette meg, illetve, hogy a nyugdíjrendszer megbízhatóan és fenntarthatóan működik, a következő 10-15 évben nem szükséges változtatni rajta.

A Nyuszet elnöke szembesítette az államtitkárt az igazsággal: a 13. havi nyugdíjat nem a Fidesz vezette be. A baloldali kormány a világgazdasági válság közepén a kifizetést felfüggesztette, de nem szüntette meg, miközben a Fidesz-kabinet 10 évig nem állította vissza. „Tehát míg a baloldal 8 év alatt, 2010-ig összesen 5 és fél havi összegben fizette ki a nyugdíjat, a Fidesz-kormány 14 év alatt mindössze 3 és negyed hónapnak megfelelő összeget folyósított” – fogalmazott Papp Katalin.

A nyugdíjprémiumot is az előző kormány vezette be 2009-ben. 2010-ben kormányváltás volt, a Fidesz került hatalomra, tehát csak a jelenlegi kormánynak volt lehetősége arra, hogy ezt kifizesse. Megjegyezte ugyanakkor: a bevezetéskor az összeget az akkor nyugdíjhoz igazította az akkori kormány, a Fidesznek lehetősége lett volna fokozatosan emelni, de egyszer sem tette meg. Az ellátások növekedésével összefüggésben pedig megjegyezte, hogy a költségvetés nyugdíjkiadásainak reálértéke valóban emelkedett 25 százalékkal, a nyugdíjasok ellátása azonban nem. Nem is növekedhetett, hiszen éppen a Fidesz-kormány vezette be az inflációkövető rendszert, ami a nyugdíjak reálértékének a megőrzését és nem az emelését jelenti.

Kitért arra is, hogy ha 10-15 év múlva változtatni kell a rendszeren, arról már most beszélni kell. A fenntarthatóság egyébként a finanszírozásra vonatkozik, de nem következik belőle, hogy a rendszer számos eleme ne igényelne kiigazítást. Papp Katalin rámutatott a legfontosabb problémákra: 504 028 idős ember, a nyugdíjasok 22 százaléka 40-140 ezer forint közötti ellátásból él. A korábbi, vegyes indexálás alkalmazásával idén januárjában nem 230.900-, hanem 252.400 lenne az átlagnyugdíj, vagyis havi 21.500-, évi 258.000 forint veszteség éri őket a svájci indexálás elmaradása miatt. Mivel a nyugdíjasok nem részesülnek a gazdasági fejlődés eredményeiből, 2010-ben az egy ellátottra jutó nyugdíjak átlagos értéke elérte a nettó átlagkereset 65,1 százalékát, ma ez már csak 57,3 százalék. Papp Katalin úgy fogalmazott: elfogadhatatlan, hogy a minisztérium és a kormány következetesen elzárkózik ezek megvitatásától, sőt, nem is foglalkozik a felvetett problémákkal.