Az EU javaslatára a farkast a fokozottan védett állatfajból védett fajjá minősítette át az Európa Tanács Berni Egyezmény Állandó Bizottsága, az ezzel kapcsolatos végső határozatot teljes formájában holnap teszik közzé, és három hónap múlva lép életbe. Az egyezményben eddig szereplő státusz - fokozottan védett - azt jelenti, hogy nem lehet előre megfontolt szándékkal megölni, fogságba ejteni vagy zavarni őket, különös tekintettel a szaporodási időszakra. Kivétel, ha komoly károkat okoznak, például haszonállatokban, vagy veszélyeztetik emberek egészségét, biztonságát. Amennyiben tehát egy védett természeti érték védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, akkor kell fokozottan védetté nyilvánítani. A farkasok kilövése bizonyos esetekben eddig is lehetséges volt, de az EU-nak ezt jelenteni kellett. A leminősítés után erre nem lesz szükség, így könnyebb lehet majd kilövési engedélyt kérni. De ez nem jelenti azt, hogy a farkasok hirtelen teljesen védetelenekké válnak, a természetvédelmi előírásokat továbbra is be kell tartani.
Hogy pontosan miről is szól a döntés, arról Sütő Dávidot, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetőjét kérdeztük. – A visszasorolás azt jelenti, hogy a faj ezentúl is a vadászható fajok listáján szerepelne. A döntést még semmissé tehetik abban az esetben, ha a Berni Egyezményben résztvevő tagok egyharmada - 17 ország - közösen írásban ellenzi a döntést, de erre csekély esély van. A visszaminősítés azonban nem lép hatályba automatikusan az EU területén, ahhoz szükséges az EU élőhely irányelvét is módosítani. Ha ez megtörténik, az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy fenntartják a faj magasabb szintű védettségét. Utóbbira számíthatunk Magyarország esetében is, ahol várhatóan továbbra is fokozottan védett marad a farkas. A visszaminősítést követően a tagállamoknak továbbra is biztosítaniuk kell, hogy a faj populációjának kedvező természetvédelmi állapotát. A következő években várhatóan ennek pontos meghatározásáról fognak szólni a viták" - magyarázta a szakember.
A szürke farkas hazánkban fokozott állami védelmet is élvez, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.
Hozzátette: az EU a javaslat elfogadása mellett a farkashoz köthető, elsősorban haszonállatokat érintő konfliktusok számának növekedésével érvelt. Azonban az eddigi kutatások szerint a velük kapcsolatos gazdasági és társadalmi konfliktusok kezelésére a faj állományszabályozása nem hatékony, sőt, akár kontraproduktív eszköz is lehet. Nem véletlen tehát, hogy a kezdeményezés ellen korábban több mint 300 civil szervezet, köztük a WWF is felszólalt, néhány hete pedig a Természetvédelmi Világszövetség kutatókból álló, európai nagyragadozókkal foglalkozó munkacsoportja is aggodalmát fejezte ki. A tudományos megalapozottságot nélkülöző, politikai indíttatásúnak tűnő döntés negatív precedenst teremthet más fajokra nézve.
Igaz, hogy a visszatérő nagyragadozók, így a farkas is komoly kihívást jelenthet a haszonállattartók és akár más érintetti csoportok számára. Azonban a farkas állományszabályozása miatt a felbomló falkák egyedei sokkal gyakrabban fordulhatnak a könnyebben elejthető haszonállatok felé. A konfliktusok kezelésére bizonyítottan hatékony megoldást jelenthet ezek védelmét szolgáló infrastruktúra - ötsoros villanypásztor telepítése, valamint nagytestű őrkutyák alkalmazása - támogatása, továbbá az érintettek közötti párbeszéd és a közös megoldáskeresés - tette hozzá Sütő Dávid.
Berni Egyezmény
A Berni Egyezményt 1979-ben fogalmazták, meg és 1981-ben lépett életbe. Alapvető célkitűzése az európai vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme, különös figyelemmel a veszélyeztetett fajokra (beleértve a vonuló fajokat is) és élőhelyekre, valamint ezek védelme érdekében az európai országok közötti együttműködés elősegítése. Magyarország 1989-ben csatlakozott.
